Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)
Az étrendről
A nem szárító és melegítő főzelékekből keveset fogyasszunk. Hagyjuk el az árpalét és árpaleveset. Bármilyen gyakorlatnak hasznát vesszük, minél többet végezzünk fokozatosan egyre több körben futást, olajos birkózást, könnyű gyakorlatok után egyre többet. A tornagyakorlatok után gyors séta, az étkezés után lassú, főleg reggel. Lassan kezdjük, aztán gyorsítunk és megint lassú ütemmel fejezzük be a sétát. Kemény ágyon feküdjünk, éjjel sétáljunk és fussunk, mert mindez fogyaszt és melegít. Erős kenés szükséges. A tornacsarnokban (palaestra) végzett gyakorlat után hideg vízben mosakodjunk meg. Bármilyen más testgyakorlat után a meleg víz alkalmasabb. Ebben az évszakban többet közösüljünk, a korosok többet, mint a fiatal emberek. Hánytatáshoz is folyamodjunk: a nedves egyének hónaponként háromszor, a szárazabbak havonta kétszer hányjanak, miután különféle ételekkel ették tele magukat. A hányás után fokozatosan térjünk vissza a szokott étrendhez, három nap alatt. Ez alatt az idő alatt kevés, könnyű gyakorlatot végezzünk csak. Marhahús és disznóhús és más teltséget okoz ételek után hányjunk. Azután hányjunk, miután megteltünk sajtos, édes, kövér ételekkel (tehát olyanok után, amelyekkel rendesen nem élünk). Jó hányni a részegség, étrend- vagy lakóhelyváltoztatás után. Bátran tegyük ki magunkat a hidegnek, csak étkezések és gyakorlatok után nem. De hidegnek tegyük ki magunkat a reggeli séta idején, amikor a test melegedni kezd, a futás közben és a hátralevő időben. De kerüljük a túlzást. Nem jó a testnek, ha a megfelelő évszakban nincs kitéve a levegő könyörtelenségének. Hiszen azok a fák, amelyek a megfelelő időben nem tapasztalják meg a levegő kegyetlenségét, nem teremnek gyümölcsöt és nem életerősek. Ebben az évszakban bátran végezzünk gyakorlatokat. Nem eshetünk túlzásba, hacsak fáradtság nem lép fel. Ezt tanítom, megmagyarázom, hogy miért. Az állatokra hideg és összehúzó évszak gyakorol hatást. Ebből szükségszerűen az következik, hogy a test a gyakorlat hatására lassan melegszik fel és a kevés benne levő nedvességet is kiválasztja. Azután meg a gyakorlatra szánt idő rövid, a pihenésre szánt idő hosszú. Mert rövid a nappal, hosszú az éjszaka. Ezért sem maga a gyakorlat, sem a gyakorlatra szánt idő nem lehet túlzottan sok. így kell tehát élnünk ebben az évszakban a Pléiade lenyugtától a téli napfordulatig, 44 napig. De különösen ügyeljünk arra, hogy a napfordulattól ugyan-