Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Az étrendről

lényben egyforma a lélek, habár a testek különböznek. Ugyanaz a lélek lelkesíti a legnagyobbat és a legkisebbet, mert sem természetesen, sem mesterségesen nem változik. De a test sohasem, sem természetesen, sem mesterségesen nem egyforma: mert mindent magába olvaszt, mindennel elvegyül. Ha két hímnemű részecske találkozik, ennek alapján indul növekedésnek a kiválasztott (szekretált) test és tiszta lelkű, erős testű ember születik, hacsak meg nem rontja később az étrend. Ha ez ember hímneműt, az asszony meg nőneműt ad, a hímnemű keredik felül, a gyengébb lélek az erősebbhez szegődik, tekintve hogy leginkább ahhoz vonzódik. Mert a kicsi megkapja a nagyot és nagy a kicsit. Egyesülvén győzedelmeskednek a birtokukban levő anyagon: a hímnemű test növekszik, a nőnemű test sorvad és más lesz a rendeltetése. Ezek az emberek kevésbé kiválóak, mint a megelőzők. De mivel az emberből érkező hímnemű győzött, férfiasak, jogosan illetjük őket ezzel a jelzővel. Ha a nő hímneműt, a férfi nőneműt (ti. magot) ad, a hímnemű győz és a növekedés ugyanúgy történik, mint az előző esetben, de a hímnemű sorvad. Ezek az emberek androgynos-ok (félasszony, félemberek), ez a megjelölés illik rájuk. Ilyen a háromféle embernemzés. Abban különböznek egymástól, hogy a részecskék víztartalma, a táplálék, nevelés és szokások hatása alatt több vagy kevesebb férfijelleggel rendelkeznek. Beszédem további részében ugyanerről a tárgyról fogok szólani. 29. Az asszonyok is ugyanúgy születnek. Ha mindkét féltől nőnemű (mag) ered, akkor legasszonyibb asszony születik, olyan szép, amilyen csak a természettől telhet. Ha az asszony nőneműt, a férfi hímneműt ad, a nőnemű győzedelmeskedik, és ugyanúgy történik a növekedés. De ezek az asszonyok merészebbek, mint az előzők, habár ők is bájosak. Ha a férfi nőneműt, az asszony hímneműt ad, a nőnem diadalmaskodik, a növekedés ugyanúgy történik, mint az előző esetben. Ezek az asszonyok bátrabbak, mint az előzők, férfiasaknak nevezik őket. Ha kételkedsz abban, hogy lélek a lélekkel keveredik, gondolj az eleven szénre. Eleven szén mellé tegyél holt szenet, az erős mellé gyengét és tápláld őket: az egész egyforma anyagnak fog mutatkozni, egyik sem különbözik a másiktól, az egész olyanná válik mint az a test, amelytől tüzet fogott. Ha elfogyasztották a táplálékot, homályba borulnak. Az emberi lélekkel is ez történik. 12 Orvostörténeti közi. 177