Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Oláh Andor fordítása: Hippokratész: Az ember természetéről

Fekete epét ürít, ha fekete epére ható gyógyszert adsz neki. Végül: sebezd meg valahol a testét és vér fog kifolyni. És a szemünk előtt történik ez, nap mint nap, télen-nyáron, mindaddig amíg az ember beleheli és kileheli a levegőt, mindaddig míg meg nem fosztatik a vele született dolgok valamelyikétől. Mert ezek az alapanyagok, amiket megneveztem, velünk születnek. Hogy lehetne másként? Mindaddig szakadatlanul bennünk vannak, míg meg nem halunk. Olyan emberi lénytől születtünk, akiben mind megvoltak ezek az alapanyagok és olyan emberi lény is táplált bennünket. 6. Úgy látszik, hogy az ember egységének híveit ez a felfogás támogatja: látván, hogy a kiürítő orvosságoktól, a túlságos purgációtól elpusztulok vagy epét, vagy taknyot hánynak, azt hiszik, hogy az ember abból a humorból áll, amit halódva a szemük előtt kiadott magából. Azoknak, akik azt állítják, hogy az ember vér, más bizonyítékuk is van : látják, hogy a nyakametszett emberből mennyi vér folyik ki és ezt a folyadékot tartják az ember lelkének. Ilyen bizonyságokat használnak fel érvül. De. A túlzott purgációtól senki sem halt meg úgy, hogy csak epét hányt. Az epehajtó orvosság bevétele után először epét, aztán taknyot, majd — a gyógyszer ereje szerint — fekete epét, végül tiszta vért hány. Ugyanilyen jelenségek nyilvánulnak meg phlegmagog (taknyosságot kihajtó) gyógyszerek hatására: először taknyot, azután sárga, majd fekete epét, végül tiszta vért hány. A testbe juttatott gyógyszerek a természetüknek megfelelőt ragadják magukkal, azután magukhoz vonják és kiürítik a maradékot is. A dugvány és a mag a földből a saját természetének legmegfelelőbbet vonja magához. A földben savanyú, keserű, édes, sós és más egyéb anyagok vannak. Ezek közül a növény azt köti magához, ami neki a legmegfelelőbb, aztán azt, ami maradt. Hasonló módon hatnak a testben a kiürítő orvosságok. Az epehajtók először a legtisztább epét hajtják ki, aztán a kevert epét. A phlegmagog szerek először a legtisztább nyálkát ürítik ki, aztán kevert nyálkát. A nyakametszett emberből először a legmelegebb és legpirosabb vér ürül ki, azután nyálkásabb és epésebb vér. 7. Télen a takony gyarapszik az emberben, mert a testnek ez a leghidegebb humora (nedve) felel meg leginkább ennek az évszaknak. Ha meg akarod tudni, hogy csakugyan a leghidegebb-e, érintsd meg a taknyot, az epét és a vért és azt fogod tapasztalni, hogy az első