Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Oláh Andor fordítása: Hippokratész: Az ember természetéről

mindegyik önkényesen választja ki és nevezi meg), ez az anyag a hideg és a meleg hatására megváltoztatja állapotát (megjelenési formáját) és tulajdonságát. Édes, keserű, fehér, fekete stb. lesz. Véleményem szerint egyáltalán nem igaz ez. Ilyesféle és hasonló nézetekkel szemben én azt tartom, hogyha az ember egy(séges) lenne, sohasem szenvedne. Mert mi lenne az oka ezen egyszerű lény szenvedésének? Dehát tegyük fel, hogy azért szenvedne: ez esetben egyetlen egy orvosság gyógyítaná meg. Holott sok gyógyszer van. Valójában a testben sok anyag van. Ezek természetellenesen felmelegedve és lehűlve, kiszáradva és megnedvesedve betegségeket okoznak. Ebből következik, hogy sokféle betegségforma van és ugyanakkor sokféle kezelés. Szerintem, ha azt állítjuk, hogy az ember vér, semmi más, akkor ki kell mutatnunk, hogy nem változtatja alakját és nem vesz fel különböző tulajdonságokat és meg kell jelölnünk azt az időszakot (évszakot vagy életkort), amikor a vér uralkodik. Mert legalább egy időszaknak kell lenni, amikor kizárólag ez a nedv mutatja magát. Ugyanezt vetem azokkal szembe, akik azt állítják, hogy az ember csak epe vagy taknyosság. Elő fogom adni, hogy szerintem milyen princípiumokból áll az ember (maga a természet és a köznyelv bizonyítja igazamat), ki fogom mutatni, hogy állandóan ugyanazok fiatalban és öregben, hideg és meleg évszakban. Fel fogom sorolni valamelyik alapanyag megnövekedésének vagy csökkenésének tüneteit és elárulom, hogy mikor szükséges fokozni vagy csökkenteni valamelyiket. 3. A nemzés sem egyetlen egyéntől függ. A magányos élőlény hogyan hozhatna létre utódokat, ha nem egyesülne a párjával? Többet mondok: ha nem azonos fajú és virtusú élőlények egyesülnek, nem történik nemzés és a mi ügyességünk (furfangunk) se képes megvalósítani. Akkor sem jönnek létre utódok, ha nem elegyedik egyenlő mértékkel a meleg a hideggel és a száraz a nedvessel, ha egyik fölibe kerekedik a másiknak, az erősebb a gyengébbnek. Noshát hogyan hozhatna létre utódokat egyetlen élőlény, mikor több lény együttműködésére van szükgség, megfelelő temperamentumú lényekére. Miután minden állat és az ember természete ilyen, szükségszerűen nem egy és oszthatatlan tehát az ember és mindegyik nemzésben résztvevő alapanyag megőrzi a testben azt az erőt (képességet), ami a nemzéskor áthatotta. Amidőn az emberi test meghal,