Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Bencze József: A diphtheria története hazánkban

Dr. Győri Tibor, az Orvosi Hetilap 1902. évfolyamában ismerteti Mercurialis könyvét, aki a páduai egyetem professzora volt, ebben is, mint egész tájakat pusztító járványos torokbajt írták le. A középkorban végig dúlta egész Ázsiát és Európát, amiről fran­cia, spanyol, orosz, olasz feljegyzések számolnak be. Valamennyi megegyezik abban, hogy a megbetegedettek több mint fele el­pusztult, és a járvány egy-egy nagyobb területen 20—30 évig is megmaradt. A spanyolok igen jellegzetesen „Garotillo"-nak nevez­ték el, ami nem volt más, mint a halálraítéltek nyakára erősített fullasztó vaspánt. A XIX. század elején Franciaországban valósággal endemiássá lett. Bretonneaux toursi gyakorló orvos sokat foglalkozott a diph­theriával, valóban klasszikus módon írta le, elkülönítette az egyéb torokbajoktól és a jellegzetes álhártyáról diphtheritis-nek (diph­thera = bőr) nevezte el 1826-ban. * Hazánkban az első írásos emlékeink 1357-ből valók, midőn is „Pestis Anquinaglia" néven említették. Végig dúlta az egész orszá­got. (Hints II.) A mohácsi vész utáni időkben már nagyon sok nyo­mát találhatjuk, egészen változatos módon nevezték el, ami azonban valóságban mind egyet jelentett. „Gőggyék, torokgyék, torokgyík, hergegyík, hörgegyík, büdösgőg, enyeges gőgereszkedés, torok­reszkedés, gőgbéka, csapgyék, szalonnásgyék, csikorgó megfújtás, fullasztó gyék", neveket ismerünk. A Bornemissza-íéle ráolvasások­ban (1578) „Az kinek a torkábo ereszkedett" elnevezést látjuk (Ör­dögy Kisirtetekről, avagy Röttenetes Utálatosságakró ez meg fer­teztetett világnac"). Bocskay István testamentumában ez áll : „Az kigyó követ is ő felségének (azaz Báthory Zsigmondnénak) hagyom, ki igen ritka és kedves, az mel torokgyik ellen róla innya igen hasznos." Mi is ez a kígyókő, ami itt is, ott is felbukkan a magyar orvostörténelemben? Mint fontos szert említi Bethlen Gábor is végrendeletében (Ethno­graphia IX. 325.), de majdnem valamennyi magyar orvosságos könyv említi. Ipolyi: Magyar Mithologia (II. 348), Hermann Antal : Enthnographia XIII. stb., valamennyien foglalkoznak vele. A kí-

Next

/
Thumbnails
Contents