Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)

Bartucz Lajos: Anthropologiai és személyazonossági vizsgálatok Semmelweis csontvázán

ANTHROPOLOGIAI ÉS SZEMÉLYAZONOSSÁGI VIZSGÁLATOK SEMMELWEIS IGNÁC CSONTVÁZÁN írta: BARTUCZ LAJOS (Budapest) A Z Országos Orvostörténeti Könyvtár igazgatója Palla Ákos 1963. és csekély számú érdeklődőnek jelenlétében felbontatta Semmelweis Ignác síremlékét, s az alatt a 60 cm mélységben levő tégla alapzat után 120 cm mélyen, a sírra haránt irányban fémkoporsót találtak. Ezután a 142 cm hosszú, 50 cm széles és átlag 35 cm magas, cinkhorganylemezből készült, több helyen összelapított koporsót a vezetésem alatt álló egyetemi Embertani Intézetbe szállították, ahol azt felbontván kiderült, hogy azon belül egy 136 cm hosszú, 35—47 cm széles, 16—18 cm magas vasbádog koporsó foglal helyet, amely ugyan erősen össze van lapítva, de egyébként sértetlen. Hidegvágóval felnyitván a koporsót, megállapítható volt, hogy az nagyon kevert nedves földdel és felnőtt emberi csontokkal teljesen ki van töltve. A bádogkoporsó felső végében, a kórboncolási technikának megfelelően felfűrészelt koponya foglalt helyet, melyen a felfűrészelt calotte eredeti helyzetben, s alatta az állkapocs rendes ízülésben volt elhelyezve. A koporsó többi része felnőtt férfi csontvázrészeivel volt kitöltve, melyek azonban nem anatómiai elhelyezésben, hanem a legteljesebb összevisszaságban, sok földdel keverve feküdtek a koporsóban, sőt maga a föld is nagyon kevert volt, vegyesen homokot, agyagot, fekete humuszt, kisebb-nagyobb kavicsdarabokat, maltert és tégladarabokat tartalmazott. A felnőtt férfitemető gondnokának