Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)

Könyvismertetés - Cseh Imre: Adatok Baja városi kórház történetéhez - Süle Sándor: Kisszántói Pete Ferenc

KÖNYVISMERTETÉS Cseh Imre : Adatok a Baja Városi Kórház történetéhez (Baja Városi Tanács Kórházának Evkönyve 1963. Baja, 1963. 5 — 22, Örömmel vettük kézbe Baja város kórházának első Évkönyvét és csak helyeselhetjük, hogy induláskor annak igazgatója röviden, a teljesség igénye nélkül, a kórház történetével foglalkozik. Az intézményt 1870től emlegetik egykorú levéltári forrásaink és az is bizonyos, hogy építése 1795 nyarán befejeződött. Működésének jellegéről, nevezetesen arról, hogy mily mértékben folyt itt betegápolás, és milyen mértékben kell inkább szegényház jellegűnek tekintenünk: a kezdeti időkre vonatkozóan szinte semmit sem tudunk. De létezésére és folyamatos működésére a XIX. század elejétől kezdve adataink vannak. A kórház orvosi karának, ápolószemélyzetének, ágyainak állandó növekedése tette azután szükségessé az 1903-as erőteljes építkezést és ez alakította ki a bajai kórház homlokzati arculatát. Az igen alapos feldolgozást a legutóbbi évtizedek létesítményeinek taglalása és az igazgatók, főorvosok (a régieké is) névsora zárja. Süle Sándor: Kisszántói Pethe Ferenc (1763- 1832). Akadémiai Kiadó, Budapest 1964. 326 oldal. 1813- ban a napóleoni háborúk színterein naponta több száz áldozatot követelt a fekete halál, a pestis. Graefe „hadorvos" felvilágosítást akart adni e. betegség elleni védekezésre, gyógyítására. Az ágyúdörgés között, futtában írt 23 oldalas munkát megjelenése után alig néhány héttel Pestis ragadvány címmel Pethe Ferenc lefordította és mellékletként egyik legkorábbi mezőgazdasági szaklapunk, a Nemzeti Gazda 1814. évi 9. számához csatolta. Az árát mindössze 15 krajcárban állapította meg, hogy senki sem kereskedhessen vele. 1814- ben ugyancsak a Nemzeti Gazda mellékleteként adta ki a német Rohlwes Baromorvos könyvét. Az összesen 210 oldalas munka július 5-től, ívenkénti folytatásokban jelent meg. A fordítás Kerekes Ferenc munkája, akit Pethe biztatott. A kiadói bevezetésben szomorúan írja : „ki tudja meddig kell még a magyarnak egy ilyen, a magyartól magyarul, magyarosan készült praktikus baromorvos könyv után hiába várakozni." Süle Sándor monográfiájának nagy érdeme, hogy nem csupán az agrártörténész szemüvegén keresztül nézi Pethe hányatott életét, hanem minden tevékenységét alapvetően, az életmű egészével összefüggésben