Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)

Vörös László: Adatok a Horthy-korszak egyetemi orvosainak társadalomszemléletéről és társadalmi meghatározottságáról

fejezte ki..., hogy milyen rosszul esik nekik a budapesti Kar ridegsége, gáncsolása és ők valósággal üldöztetve érzik magukat" [88]. * A két egyetem 1921. őszén kerül el Budapestről Szegedre, illetve Pécsre. Itt is hűek maradnak liberális hagyományaikhoz a nők és a zsidó hallgatók felvételénél. Főleg az e kérdésekben megmutatkozó külön állásfoglalás élezi tovább az ellentéteket, de megmarad az ellentétek sajátos, gazdasági oldala is. A szegedi orvoskar 1922. március 31-i ülésén elhangzik, „hogy a MONE-ben a szegedi egyetemet, különösen az orvosi Kart súlyos támadás érte, amely a Budapesti Egyetem 4 orvostanárától indult ki" [89], A szegedi Kar a támadásokra memorandumban válaszol, amely a válaszok és viszontválaszok sorozatát szüli [90]. A budapesti egyetemtől eltérő liberálisabb magatartás miatt a pesti Kar jobboldali elemei a vallás- és közoktatásügyi miniszternél is panaszt tesznek [91], Ugyanakkor a budapesti Karban a liberálisabb nézetű professzorok lépéseket igyekeznek tenni az elromlott viszony megjavítására. Ide irányul Grósz, Korányi, de különösen Vámossy magatartása. Vámossy már a menekült egyetemek pesti tartózkodása elején is messzemenő jóakaratot és egyezkedési szándékot tanúsított a testvéregyetemekkel szemben. Az 1920-as években többször megkísérli, hogy a „vidéki egyetemekkel való békés és egyetértő együttmunkálkodást ajánlja." Vidéki tanárok pl. Fenyvessy Béla pécsi tanár is felajánlja jószolgálati ténykedését az egyetemek közötti összhang biztosítására [92]. Az ellentétek azonban továbbra is nemcsak szemléleti, hanem gazdasági természetűek is. A budapesti Kar nehezményezi a saját szűkös gazdasági körülményeit, szegény ellátottságát és mint az előbb idéztük, ezt a vidéki egyetemek egyidejű fenntartásának is betudja. A gazdasági okok miatt súrlódások keletkeznek az egyes vidéki egyetemek között is. Szeged pl. 1923. őszén nehezményezi, hogy Pécs egyetemének ellátottsága jelentősen kedvezőbb az övénél [93]. Debrecen és Budapest között is ellentétek támadnak egy Lenhossék cikk nyomán, amelyben a kiváló budapesti professzor Debrecen rossz anyagi ellátottságát azzal az adattal támasztja alá, hogy az USA a rosszul dotált és emiatt nem oktatóképes debreceni orvoskar diplomáit nem is engedi nostrifikálni [94],