Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)
Kótay Pál: Pápai Páriz Ferenc drezdai útja (1672)
ják a pénzt, s végül képtelenek tartozásukat fizetni. A német polgárnak látnia kell, hogy a gazdasági életben a siker vagy bukás, az érvényesülés vagy a csőd nem az egyén rátermettségétől, szorgalmától, egyéni ügyességétől függ, hanem az egyéni akarattól független. Igaz, hogy ezt az emberi akarattól független, objektív törvény érvényesülését ő még csak így fogalmazhatja meg: ,,... nem azé, aki fut, nem is azé, aki nagyon akarja, ..." A világkereskedelem fő útvonalainak megváltozása, a kereskedelmi és bankházak tragikus összeomlása a szász választófejedelemség területét nem érintette közvetlenül. Szászország nem esett a világkereskedelem fő áramába. Gazdasági ereje és ezzel kapcsolatos kulturális fejlődése nem a távoli világgal folytatott kereskedelmén, hanem egészségesen erősödő saját ipari termelésén alapult. Bányászatának jelentőségét csökkenthétté az újvilág olcsó ezüstje, zink, vas és egyéb fémtermelése a többi fejedelemségekénél jóval nagyobb volt. A növekvő szükségletek ellátására /. Ágost Meissenben selyemés bársony manufaktúrát alapít, s 1509-ben az itáliai Ambrogio Spiratelli selyemüzem létesítésére nyer engedélyt. Az Érchegységben len és gyapjú szövőipar virágzik. Az egyszerűbb és díszesebb fegyverek, páncélok, használati tárgyak, tálak, korsók, serlegek és ékszerek gyártása már nemcsak a belső szükségleteket elégíti ki, bőven jut belőlük a külföld számára is. így érthető, hogy a délnémet területekkel szemben Szászország a német föld gazdaságilag legjelentékenyebb, legerősebb országa lesz. Az „Elector Saxoniae" a többi uralkodóval folytatott versenyben az élre kerül, udvara a legnagyobb pompát és a legpazarabb fényűzést fejti ki. A drezdai fejedelmi kastély kincsesháza, a „Kunstkammer" a XVII. század derekán Európa egyik leghíresebb, gazdag és csodálatos látnivalói miatt legvonzóbb intézménye lesz. A műgyűjtemények ez ősi formái nem alapítóik műértő akaratából, művészetkedvelő vágyából születtek, nélkülözhetetlen eszközei a fejedelmi representationak. Gazdáik a széles világnak, de elsősorban uralkodótársaiknak igyekeznek velük hatalmukat, gazdaságukat bizonyítani. Bennük a tiszta művészet és a legnemesebb iparművészet remekei mellett a gyermekes tévhit, a babonák, csodák és szörnyek iránti naiv, sokszor már beteges vonzódás jellemzi a kort, amelyben születtek.