Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 36. (Budapest, 1965)

Adattár - Az erdélyi gyógyszerészet történetének kevésbé ismert adatai

Haynald nem számított a nagyobb költségre és nem vitt magával elegendő pénzt. Ezért kölcsönkért tréfásan recept formájában, — Tegledi Roth Pál a dési gyógyszertárban foglalkozott. — Placsintár Dávid Szamosújváron született 1820-ban. A városnak polgármestere volt 1872—1901 között. Pataki Jenő ismertette a kolozsvári legrégibb gyógyszetár történetét az Orvosi Szemlében 1936-ban. A folyóirat román neve; Rivista médicale. A 198. oldalon olvasható a cikk. Ebben Pataki elmondja, hogy 1573-ban alapították a legelső gyógyszertárat Kolozsváron. Ez százhatvankét éven át „egyedek" kezelésében állott vagyis a város „provizorokkal kezeltette, illetőleg irányította. A jezsuiták szintén létesítettek gyógyszertárat másfélszáz évvel ezután. A kolozsvári legelső patikát Szőcs Mihály majd Patikárius János, továbbá Schwartz Sándor vezették. Ezután utóbbinak tulajdonából, — az özvegy gyógyszerésznétől — Mauksch Tóbiás vette át 1772ben. Ennek fia, Márton kezelte tovább. Végül leányágon a Hintz család birtokába ment át. 1945 táján államosították. S. Nagy László szerint Mauksch Tóbiás 1772-ben vezette ezt a kolozsvári legrégibb patikát. Mauksch, I. József királytól nyerte el a patikajogot (Ibsen népe c. füzetben a 16. oldalon). M. Tóbiás fia M. János Márton örökölte a gyógyszertárat és 1802-ig vezette azt. Halála után özvegye örökölte a híres objektumot, amelynek most Szláby Dániel volt a gondnoka. Nemsokára Szláby az özvegyet feleségül vette és együttesen tartották fenn a patikát 1822—1840-ig. Ezidőtől a gyógyszertárak csak az özvegy tulajdona maradt. Mikor az is elhalt 1850-ben nőtestvére birtokába ment át, aki Hintz György luteránus lelkész felesége volt. Valójában 1851 —1803-ig Antalffy, Antalóczy és Jakabffy gondnokok vezették a patikát, míg Hintz György fia Bécsben elvégezte tanulmányait és átvehette a gyógyszertárat. Ez a Hintz György volt a legelső „magyar doktor" gyógyszerészek egyike. S. Nagy László említi miszerint az 1800-as években még „négyosztályos" gyógyszerészek is voltak (négy középiskolai végzettségűek) elég sokan. Ezért a Hintz család igyekezett nagyobb előképzettséggel rendelkező, magasabb képesítésű gyógyszerésszé nevelni családtagját. A kolozsvári egyetemen ezt a Hintz Györgyöt „katedrára" is jelölték, ugyanis 1883-ban magántanárrá habilitálták és a