Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 36. (Budapest, 1965)

Grynaeus Tamás: Összehasonlító és aetiopathogenetikai vizsgálatok a fossilis és recens hyperostosisok körében

c) Ha az életkor (5 éves korcsoportok szerint) és a koponyasúly összefüggéseit vizsgáljuk grafikonokban (4., 5. ábra), akkor a következő megállapításokat tehetjük: 1. a férfikoponyák átlagsúlya nőké felett van; 2. a férfikoponyák maximális értékei általában a nőké felett van 3. a minimális értékek nagyjából egybeesnek, 4. a férfikoponyák átlag-, és maximális súlyértékei a legidősebb korcsoportban semmivel sincsenek a legfiatalabbaké alatt, a női koponyák átlagsúlya pedig jóval e felett található. Válogatott koponyaanyagról lévén szó, ezekből az adatokból messzemenő következtetéseket nem tehetünk, legföljebb annyit, hogy a válogatás miatt, úgy látszik, a senilis atrophia, ill. az időskori osteoporosis [22] miatt könnyebbé vált koponyák kiestek vizsgálódásaink köréből, ill. hogy a hyperostotikus koponyák az idősebb korcsoportok átlagát erősen megtudják emelni. Milyen a hyperostosis kor szerinti megoszlás? Kor Db Ebből hyperostotikus Ez %-ban* 25—30 13 9 85 30—35 17 10 59 35—40 15 7 46,5 40—45 21 17 81 45—50 10 3 33 50—55 16 22 52 átlagban: 59,3% * A %-os értékek — válogatott koponyaanyagról lévén szó — nem megbízhatók, csak tájékoztató jellegűek, a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért számoltuk ki! Azt látjuk tehát, hogy öregkorban a hyperostotikus koponyák gyakorisága nem különbözik lényegesen — sem nem kisebb, sem nem nagyobb — az 59%-os átlagtól. Minden korcsoportban előfordul, így tehát ez a hyperostosis nem tekinthető azonosnak a Martin említett [80] senilis hypertrophiával, annál is kevésbé, mert