Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 35. (Budapest, 1965)

Adattár - Orvostörténeti levelek II. rész

savanyú vízzelis jó volna éltetni, et nonnunquan emmulsionibus additis ventis caueri et Ulteriora circa autumnum. Interea non maié spero, optimé cupio et maneo Illustrissimi D. Comitis obligatissimus Servus Medgyes de 27. July 1723. Samueli Kölesséri. (Az eredeti a Telekinek marosvásárhelyi levéltárában.) FELFALUSI MIHÁLY orvosdoktor, F. József, marosvásárhelyi ref. esperes-lelkész, ref. kollégiumi rektor és Dobos Tofaeus Zsófia (T. Mihály erdélyi ref. püspök negyedik és legkisebb leánya) fia, született Marosvásárhe­lyen 1690 körül, ahol kezdeti tanulmányait végzi. Külföldi tanulmá­nyairól nincsen adatunk. Mint Köleséri Sámuel, Enyedi István és Vette János György orvosdoktorok kortársa, hihetőleg nagyobbrészt a nagyszebeni főkormányszék szolgálatában működik és a gr. Teleki Sándor udvari orvosa. Születési és halála ideje ismeretlen. Neje: Báróczi Eva, B. Sándor, a magyar testőríró nagynénje. Hivatásával — hihetőleg — elégedetlen, mert patrónusához, Teleki Sándorhoz 1728-ban intézett soraiban úgy nyilatkozik, hogy „a medicina sok kárt causal, jobb lett volna, ha egérfogót ta­nultam volna tsinálni!" 1. 1723. április 6. Székelykeresztúr. Felfalusi Mihály, Teleki Sándorhoz. Méltóságos Gróff Űr, Nagy Jó Uram 's Pátronusom 1 Tegnap a' mig az Ur a' M. Urnái volt, azalatt fordultam vala Régen­ben, hólis ott lévén Székely Sigmond Uram, emlité Aszonyom nyavalyá­ját, 's kére hogj ma ide jöjjek. Ma reggel érkezek az Ur Kölöseri Uram levelei: mellyeketis ugj teczvén, az Urnák el küldettem: a' mely orvos-

Next

/
Thumbnails
Contents