Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 35. (Budapest, 1965)

Adattár - Orvostörténeti levelek II. rész

ő kglmét és szerelmetes feleségit 's Gyermekit üdvözlendő keresztényi hitemmel assecuralom, subscriptiommal, petsétemmel megerősítvén ezen levelemet. Maros Vásárhely Anno et die supra notatis idem qui supra P. H. (Az eredeti a Telekiek marosvásárhelyi levéltárában.) KERESËRI KÖLESÉRI SÁMUEL bölcseleti, teológiai és orvosdoktor, protomedicus, az erdélyi főkormányszék tanácsosa, a hasonló nevű ref. lelkész és Damian Anna fia, született 16(53. november 18., a Borsod megyei Szendrőn. 1674-ben a debreceni ref. gimnáziumban végez, majd 1679. május 22-én külföldre megy; 1680. február 15-től a leideni egyetemen bölcsészetet tanul, ahol 1681. június 20-án bölcsészdoktori címet nyer. 1682. május 20-tól a franekarai egyetemen találjuk, ahol 1684-ben teológiai doktorrá avatják. 1685. május 9-én érkezik vissza Debrecenbe, de első lelkészi bemutatkozása rosszul üt ki, amennyiben a Miatyánkot eltéveszti s így a továbbiakban lemond papi hivatásáról. A Hivatáskeresést újra kezdi, míg Leidából orvosdoktori oklevéllel tér haza, amikor is Nagyszebenben telepedik meg. Előbb mint városi, majd tartományi főorvos nagy népszerűségnek örvend. Rendkívüli sokoldalúsága, szellemi felkészültsége és tudományossága kivételes megbecsülést szerez számára és magas állásokhoz juttatja. Kinevezik az erdélyi bányák főfelügyelőjévé, majd az erdélyi főkormányszék titkárává és 1717-ben tanácsosává. Irodalmi, munkásságáért több külföldi tudós társaság tagjává választja. Háromszor nősül. Meghalt szélhűdés következtében 1732. december 24-én Nagyszebenben. Temetésén Kováts Mihály prédikátor mond gyászbeszédet. Roppant vagyonát és hatalmas könyvtárát első neje, Klofius Agnétha örökli. Megjelent műveit (23 kötet) Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (Budapest, 1900. VII. k. 28—33. 1.) mutatja ki. Rézmetszetben készült arcképe Schaffhauser Illéstől, Bécsben, az Auraria Rom. Dacica II. kiadásában, 1780. jelenik meg.