Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 35. (Budapest, 1965)

Adattár - Orvostörténeti levelek II. rész

ADATTÁR Orvostörténeti levelek (befejező közlemény) ZARÁNDI KNÖPFLER VILMOS orvosdoktor, kórházi főorvos, K. Vilmos Károly, zalatnai bányaorvos és Ikrich Elisabet Karolina fia, született 1814-ben, a Hunyad megyei Boica községben. Tanulását Zalatnán kezdi, majd középiskolai tanulmányainak kolozsvári elvégzése után, 1833-ban, mint 19 éves ifjú, a bécsi orvosi egyetemre megy, ahol a szemészetből és a sebészetből tudori oklevelet nyer, miközben tanulmányútra indul. Bejárva Magyarország bányavidékeit, majd Cseh-, Porosz-, Bajor-, Szász- és Olszországban a kórházak mellett főként a fürdőhelyeket és ásványvizeket tanulmányozza. 1848 elején beutazza Belgiumot, Angliát és Franciaországot, majd Erdélyben földtani kutatásokat végez. 1849-ben Zalatnáról feldühödött nemzetiségek vérengzése elől, sebesülten menekül és mint nemzetőr százados Bem, Czecz és Gál Sándor mellett szolgál a magyar szabadságharcban. Knöpfler Vilmos mint orvos, mint geológus kiváló szaktekintély. Több latin és magyar nyelvű orvosi művet ír, amellett a nemzeti kultúra és közügyek terén mint előharcos nemcsak Marcsvásárhelyen, hanem országos viszonylatban is megbecsülést szerezEnnek fényes bizonysága, hogy amikor a magyar orvosok és természetvizsgálók 1875-ben, Marosvásárhelyen tartják országos nagy gyűlésüket, őt választják egyhangúlag elnökükké. Nagy érdemeket szerez a marosvásárhelyi országos kórház, a takarékpénztár, a kaszinó, a Stefánia kisdedóvoda, a színházépítő részvényegylet, aZ önkéntes tűzoltóegylet, az iparosegyesület betegpénztára és még nagyon sok egylet, társadalmi és kultúrintézmény megalapítása körül. Tevékeny részt vesz a ref. egyház, a pénzintézet, valamint a megye 5 Orvostörténeti Könyvtár közi. 65