Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 35. (Budapest, 1965)

Kiss Ákos: Az 1831. évi kolerajárvány Pest megyében

elé eleinte őrt igyekeztek állítani, amire a nép végkép felzúdult azzal, hogy ők nem loptak, nem gyújtogattak. „Oly balgatagok... hogy még az önkényes jelébaráti segedelmet... is meg vetik" említi a szolgabírói jelentés. A hozzátartozók nem igen engedték betegeiket kórházba vitetni. Egyes ilyen kísérletek után a falvak annyira felzúdultak, hogy sem forspontot, sem lovat, vagy ökröt nem adtak. A falusi parasztnemesség is a nép módjára viselkedett, ezek között az engedetlenség még erőteljesebben nyilvánult meg, egyébként is erős ellenszenvük a hivatalviselő birtokos osztállyal szemben ezekben a napokban tetéződött. Irsán az előírásoknak ellenszegülve töltött fegyverekkel nemesek dobatták ki a halottakat a temetőbe, ... „nemessek között főképpen... a felsőbb rendeléseknek magokat nyilván ellen szegezik. .." mint Tahy Károly főszolgabíró jelenti. A postáslegényeket is több helyen megtámadta a nép, vagy visszazavarta, ahonnan jöttek, mint a hatósági rendeletek vivőit. Csupán olyan helyeken, ahol egy-két beteg már elfogadta az orvosi segítséget, kezdett megbarátkozni a többi is a kezeltetéssel. Mindvégig állandó ok maradt az izgalomra a távolabb fekvő földeken zárlat következtében a mezőgazdasági munkák elmaradása, egyes területek, helységek élelmezési ellátatlansága akkor, amikor a hivatalos felhívások és az orvosok egyaránt hangsúlyozták a a jó táplálkozás szükségességét. Több hivatalos dicséretet is hallunk az akkori orvosokról, akik a „száguldozó halál" közepette is „az mostani szomorú környül állásokban fáradhatatlan szorgalommal és buzgó munkássággal foglalatoskodnak". Szeptember folyamán teljesen alábbhagyott a vész; Gyón, Dabas, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba már augusztus 31-én felszabadult a zárlat alól. Ezután Pest megyében már csak szórványosan mutatkozott a kolera. Azonban a nyugati, főként az északnyugati megyékben valójában csak azután kezdett dühöngeni; Nyitra megyében 18910 halottal (november 15-i jelentés) országos tetőzést érve el. Ezzel szemben például Szerem megyében mindössze 32 volt a halottak száma, de a Felvidéken, Libetbányán egy haláleset sem történt. A Nyugat-Dunántúlon, a legjobban sújtott Felvidékhez közelebb eső Sopronban 1190 a halottak száma, de Zalában már csak 56, Somogyban pedig 149. Liptóban például szeptember-október