Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 35. (Budapest, 1965)

Kiss Ákos: Az 1831. évi kolerajárvány Pest megyében

baromfit, főzelékféléket, könnyű tésztákat, érett gyümölcsöt. Ártalmas a korán érő szilva, dinnye, sárgabarack, nyers uborka, ecet. Ártanak általában a savanyú ételek és a fűszerek. Kifejezetten őrizkedni kell mindenféle nehéz, kövér eledeltől, romlott hústól, sós haltól, gombáktól, nehéz (szappanyos) kenyértől; a sok evés általában ártalmas. Reggeli „fölöstökömre" borlevest, teát ajánl, hangsúlyozza a kiadós reggelik előnyeit. Ital legyen a friss víz; a tisztátalan és a langyos víz árt; ártalmas a sör is. Számtalan példák bizonyítása szerint főként a részegség teszi a kolerát halálossá. Az emberek legyenek pihentek, jól aludjak ki magukat, a dorbézolás, kicsapongás ártalmasak, előnyös a mozgás a szabad levegőn. Fő a „lelki csendesség", óvakodni kell a haragtól, bosszúságtól és különösen e nyavalya félelmétől. A „napkeleti cholera" ellen az utasítás szerint egyéb óvószerek nincsenek. Akik ily betegekhez közelítenek, rágjanak gyömbért, fahéjat, narancshéjat, babért, zsályát, fehérborsot, köménymagot, borókamagot. Igyanak fodormentateát és szagolgassanak anyaecetet, kámfort, klórmeszet. Arra az estre, amikor valakit a kolera már meglepett, az utasítás előírja az azonnali bejelentési kötelezettséget. A tünetek leírásánál a hasmenést, hányást, szédülést, szívfájdalmakat, elgyengülést, nagyfokú szomjúságot, nehéz légzést, a végtagok elhidegülését említi. A ragályos házak lakóinak tilos eltávozniuk, másnak nem szabad azokba belépni, a családból egy valaki ápoljon, a többi külön tevékenykedjék. Amíg az orvos megérkezik, melegítsék fel a beteg testét, fektessék ágyba, dörzsöljék, főként lábait, kezeit, mellét, hasát. Ajánlja a beteg részére a sós-ecetes ülőfürdőt, a forró ecetes bedörzsölést, gőzölést. Ez utóbbit a beteg mezítelen, lába között égő borszeszes findzsával, lepedővel egészen bevonva kapja, ameddig csak bírja. A testhevítés az ágyban pálinkába bemártott gyapjúszövetekkel történjék. A gyomorra lisztből, agyagból ecettel átitatott pépet, mustártésztákat rakjanak, miközben a beteg kamilla és egyéb gyógyteákat igyék. A klisztírozás zilizből, korpafőzelékkel, tojássárgájából kevés keményítővel történjék. Egyébként önorvoslást ne végezzenek. A bismuth jó szer, de csak orvosi rendelésre éljenek vele, eret ne vágjanak. i\ Orvostörténeti Könyvtár közi. S3