Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 35. (Budapest, 1965)

Adattár - Orvostörténeti levelek II. rész

hazatérve, előbb Szamosújváron folytat magánorvosi gyakorlatot, Ö ismerteti először a himlőoltást Erdélyben és az 1795, évi pestisjárvány idején, felsőbb küldetésben, 53 községben életmentő tevékenységet folytat. 1800-ban átköltözik Kolozsvárra, majd 180G. október 23-án kinevezik Erdélyország legfőbb orvosává. 1808, december 25-én, 50 éves korában halt meg Kolozsváron. Erdély gyógyforrásainak vegyelemzése, s ezzel kapcsolatos tudományos értekezései ismeretesek. Tevékeny tagja az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságnak. Itt foglalkozik az orvosi szaknyelv megújításának, illetve magyarosításának kérdésével, majd a szamosújvári várbörtön egészségszolgálati viszonyairól tudósítással szolgál. Megjelent munkái: 1. Az erdélyor.zági orvoivizeknek bontásáról közönségesen. Kolosvár, 1800. 3 darabban. (I. Ajánlólevél, Előljáróbeszéd és a vizeknek bontásáról 1 özönségesen. II. A radna vidéki vasas borvizeknek bontásáról. III. A Radna vidéki vasas borvizeknek orvoii erejéről, hasznairól, és vélek élésnek módjáról.) 2. Kolo-vári tehénhimlő. Kolosvár, 1802. (2. bőv. kiadás.) 3. Halljuk miként panaszol báró Crantz a magyarokról. Magyar Hírmondó, 1801. 11. sz. Irodalma: 1. Spielmann József: Nyulas Ferenc. Igaz Szó, 1954. 5-6. sz. 2. Spielmann József: Nyulas Ferenc. Kolozszvár, 1955. Nyulas Ferenc, az itt közreadott egyetlen levelében, az 1802-ben létesített Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára Katalógusát köszöni meg az alapító Széchenyi Ferencnek. 1804. november 30. Kolozsvár. Nyulas Ferenc, gr. Széchenyi Ferenchez. Kegyelmes Uram! Az Excellentziád megbetsülhetetlen Könyvházának 3 darabokból álló Cathalogussa egy hozzám intézett ajálló levéllel egyetemben, melly még 1802 esztendőben Sz. Mihály havának 12-dik napján Posonban költ volt, tsak ezen hónapban érkezett kezemhez, minekutánna t. i. az ajálló levélben külömböző uton egy izenet mellett nékem által adatott. ll Orvostörténeti Könyvtár közi. 161