Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 35. (Budapest, 1965)
Szőkefalvy-Nagy Zoltán: Hatvani István mint orvosvegyész
HATVANI ISTVÁN MINT ORVOSVEGYÉSZ írta: SZŐKE FALVI-NAGY ZOLTÁN (Eger) ~^Tincs a XVIII. századi magyar tudósok közül egy sem, akinek ^ a neve annyira ismert lenne, s akinek működését olyan részletesen elemezték volna, mint a „magyar Faust"-nák is nevezett Hatvani István debreceni professzorét (1718—1786). Ennek ellenére még mindig kevés, amit tettünk. Pár évvel ezelőtt Horváth Róbert : „Egy ismeretlen magyar politikai aritmetikus: Hatvani István professzor" címen közölte cikkét (27). Nem arra akart utalni a szerző, hogy Hatvani ismeretlen lenne, hiszen Horváth jól ismeri a Hatvanitói szóló irodalom többségét, a cikk címével csak azt akarta kifejezni, hogy ennek a közel 180 évvel ezelőtt elhalt kiváló tudósnak még vannak olyan oldalai, amelyek eddig igen kevéssé ismeretesek. Nagyon különös, hogy Hatvani legismeretlenebb oldala éppen az, amelyben a legjelentősebb munkát végezte. Egyetlen tudománytörténész sem elemezte orvosvegyészi, más kifejezéssel jatrokémikusi működését. Hatvani ,,úgy áll a köztudatban, mint fizikus, aki nemcsak a debreceni kollégiumnak, hanem az egész magyarországi fizikának egyik legkiemelkedőbb és legjellegzetesebb alakja" (31); noha egyetlen fizikai munkát nem írt, egyetlen kéziratos feljegyzés sem maradt tőle. Nyomtatott művei között néhány kisebb teológiai és politikai értekezést, valamint orvosi disszertációján kívül két nagyobb terjedelműt, egy orvoskémiait és egy filozófiait találhatunk. Elsősorban orvosként és kémikusként (ami akkor lényegileg ugyanazt jelentette: jatrokémikusként) kellene számon tartanunk a XVIII. század egyik legérdekesebb magyar egyéniségét. Több oka is van annak, hogy Hatvani orvosvegyészi munkássága csaknem