Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Adattár - Orvostörténeti levelek (Fodor István gyűjtéséből)

vagy slavus eredetű szókat, melyek ma a magyar nyelven gazdasági és mesteremberi szók : oeconomica, et theologica stb." Lehangoltan panaszolja, hogy az „oeconomica oltsóbb machinákról", a gubernátorhoz írt levelét válaszra sem érdemesítették. Ugyanitt beszámol egyéb, főként nyelvészeti terveiről : egy magyar-deák és német lexikon készítése és kiadatási tervé­ről, valamint egy magyar szótár szükségességéről ; de mindez csupán meddő erőlködés, mert az érdeklődés hiánya minden lelkesedést felmorzsol. Itt újra hozzászól a Schlözer-féle, mindinkább elmérgesedő irodalmi vitá­hoz és a szóbanforgó magyarellenes könyvnek erélyes és nyomatékos cáfolatát sürgeti. Majd a gr. Bethlen Elekkel együtt tett koppenhágai utazásáról készült útinaplójáról ad számot s ezzel kapcsolatban közzé teszi mezőgazdasági tapasztalatát az ún. Koppel-féle gazdálkodásról. A külpolitika állását is élénk figyelemmel kísérve, a majdnem kirohanó angol és francia háborús készülődésekről, valamint a német birodalom válságos helyzetéről közli észrevételeit. Gyarmathi örömmel és elégtétellel tudósítja azt is, hogy nagy pártfogója, a tudós Büttner, a lipcsei „Mess­Katalog"-ban nyilvánosságra hozta az „Affinitás" közeli megjelenését, egyben elismerő levele kíséretében különböző, finn-ugor nyelvekhez tar­tozó szavakat küld a könyv tökéletesítése céljából, sőt egy lapp lexikonnal is megajándékozta. A „Mess­Katalog"-ban megjelent közlemény szak­tudós körökben nagy érdeklődést vált ki s megrendelésekkel árasztják el Gyarmathit, aki elhatározza, hogy minden ismert nyelvtudósnak meg­küldi munkáját. Gyarmathi művének igazi jelentőségét azonban hazájá­ban kevesen ismerték fel, annál nagyobb a külföldi sikere. Németország­ban, Norvégiában, Svédországban, Dániában és Angliában egyaránt­örömmel üdvözölték; bemutatták a szentpétervári akadémián és ott Koch, orosz tudós, a mű egy példányát átnyújtja Katalin cárnőnek. A megjelent könyv úttörő jellegét felismerte a norinbergai nyelvtudós Murr, valamint Gabelentz német tudós, aki Gyarmathií az „összehason­lító nyelvtudomány attyának" nevezte ; Thomsen, dán nyelvész pedig a művet az újabbkori nyelvtudomány határkövének tartotta. Gyarmathi, élete nagy munkája belátható sikerének tudatában, ismét a magyar nyelv­szótárának kiadatási tervével foglalkozik. Ehhez a meglevő, eddig kiadat­lan kéziratok felhasználását vette alapul, továbbá az ezek összeállításá­val készült iránytervet megküldte minden rendű-rangú és foglalkozású szakembernek, hogy mesterségbeli és tájszavakkal egészítsék ki a meglevő szókészletet. Ennek utána ajánlatosnak tartja az eddig megjelent idegen­nyelvű lexikonok beszerzését, amelyekből a vállalkozó munkatársak, azok „kaptájára" húznák a magyar szavakat és kifejezéseket. Az így össze­gyűlt szókészlet rendezését és rendszerbe rakását külön, szaktudósokból álló bizottság végezné. Erre mintául a péterváradi, hatkötetes orosz lexikont ajánlja, mely abc-ben indexelve sorakoztatja a szavakat. Ezzel kimerül Gyarmati Sámuelnek, Aranka Györgyhöz intézett külföldi tanulmányútjáról szóló értékes levélsorozata. Az Erdélyi Magyar Nyelv­mívelő Társaságnak megszűnéséig tevékeny tagja marad. 1803, május 3-án Gyarmathi Sámuel, már mint a zilahi ref. főiskola 11 Orvostörténeti Könyvtár közi. 161

Next

/
Thumbnails
Contents