Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Adattár - Orvostörténeti levelek (Fodor István gyűjtéséből)

vagy slavus eredetű szókat, melyek ma a magyar nyelven gazdasági és mesteremberi szók : oeconomica, et theologica stb." Lehangoltan panaszolja, hogy az „oeconomica oltsóbb machinákról", a gubernátorhoz írt levelét válaszra sem érdemesítették. Ugyanitt beszámol egyéb, főként nyelvészeti terveiről : egy magyar-deák és német lexikon készítése és kiadatási tervéről, valamint egy magyar szótár szükségességéről ; de mindez csupán meddő erőlködés, mert az érdeklődés hiánya minden lelkesedést felmorzsol. Itt újra hozzászól a Schlözer-féle, mindinkább elmérgesedő irodalmi vitához és a szóbanforgó magyarellenes könyvnek erélyes és nyomatékos cáfolatát sürgeti. Majd a gr. Bethlen Elekkel együtt tett koppenhágai utazásáról készült útinaplójáról ad számot s ezzel kapcsolatban közzé teszi mezőgazdasági tapasztalatát az ún. Koppel-féle gazdálkodásról. A külpolitika állását is élénk figyelemmel kísérve, a majdnem kirohanó angol és francia háborús készülődésekről, valamint a német birodalom válságos helyzetéről közli észrevételeit. Gyarmathi örömmel és elégtétellel tudósítja azt is, hogy nagy pártfogója, a tudós Büttner, a lipcsei „MessKatalog"-ban nyilvánosságra hozta az „Affinitás" közeli megjelenését, egyben elismerő levele kíséretében különböző, finn-ugor nyelvekhez tartozó szavakat küld a könyv tökéletesítése céljából, sőt egy lapp lexikonnal is megajándékozta. A „MessKatalog"-ban megjelent közlemény szaktudós körökben nagy érdeklődést vált ki s megrendelésekkel árasztják el Gyarmathit, aki elhatározza, hogy minden ismert nyelvtudósnak megküldi munkáját. Gyarmathi művének igazi jelentőségét azonban hazájában kevesen ismerték fel, annál nagyobb a külföldi sikere. Németországban, Norvégiában, Svédországban, Dániában és Angliában egyarántörömmel üdvözölték; bemutatták a szentpétervári akadémián és ott Koch, orosz tudós, a mű egy példányát átnyújtja Katalin cárnőnek. A megjelent könyv úttörő jellegét felismerte a norinbergai nyelvtudós Murr, valamint Gabelentz német tudós, aki Gyarmathií az „összehasonlító nyelvtudomány attyának" nevezte ; Thomsen, dán nyelvész pedig a művet az újabbkori nyelvtudomány határkövének tartotta. Gyarmathi, élete nagy munkája belátható sikerének tudatában, ismét a magyar nyelvszótárának kiadatási tervével foglalkozik. Ehhez a meglevő, eddig kiadatlan kéziratok felhasználását vette alapul, továbbá az ezek összeállításával készült iránytervet megküldte minden rendű-rangú és foglalkozású szakembernek, hogy mesterségbeli és tájszavakkal egészítsék ki a meglevő szókészletet. Ennek utána ajánlatosnak tartja az eddig megjelent idegennyelvű lexikonok beszerzését, amelyekből a vállalkozó munkatársak, azok „kaptájára" húznák a magyar szavakat és kifejezéseket. Az így összegyűlt szókészlet rendezését és rendszerbe rakását külön, szaktudósokból álló bizottság végezné. Erre mintául a péterváradi, hatkötetes orosz lexikont ajánlja, mely abc-ben indexelve sorakoztatja a szavakat. Ezzel kimerül Gyarmati Sámuelnek, Aranka Györgyhöz intézett külföldi tanulmányútjáról szóló értékes levélsorozata. Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságnak megszűnéséig tevékeny tagja marad. 1803, május 3-án Gyarmathi Sámuel, már mint a zilahi ref. főiskola 11 Orvostörténeti Könyvtár közi. 161