Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Adattár - Orvostörténeti levelek (Fodor István gyűjtéséből)

j esztette- Hatvan négy tavaszon tul nem könnyen fitogtatja az ember tudákosságát, mint a' húszon öt esztendős előhasu Böltsek. Engem az irásra, Nyelv pallérozásra Nem a' jutalom hiv, Hanem a' magyar sziv. (Az eredeti a M. Tud. Akadémia kézirattárában.) 17. 1819. április 26. Kolozsvár. Gyarmathi Sámuel Schédius Lajoshoz Tekintetes Professor Ur! igen kedves Barátom Uram! Harmadik levelemet veszi ezen tavasz kezdetétől fogva. Az elsőben Gyarmati Gáborért alkalmatlankodám, a' másikban a' Tudományos Gyűjtemény Rédactorainak küldék egy Magy: Nyelv Mestert, de é'be már; paulo majora canamus! Egy ollyan ifjú ember támadott hazánkban, ki magát a' haza gyönyörüségire egészen fel áldozta. Ez Körösi, egy Három széki Székely ifjú, ki az Enyedi Collegiumban tanulván, Göttingába mené, ott magát e' nemes czélra tökéletesité, görög, 's arabs nyelveket, 's más szükséges esmereteket szerezvén. Onnan haza jöve, és it mulata a' télen, innen el mené Tömösvárra, hogy ott a' Slavus nyelvbe belé kezdhessen, mellynél fogva Constancinapoly felé, és Ásiába, 's a' Muszka birodalomba utazhasson. Ásiába fogja magát az arabs nyelvbe tökéletesíteni, mellynél fogva minden vidéken a' lakosokkal világosabban tudakozódhassák. De mind ezen készületeknek mi hát a' fő czélja? Ama' régi nagy kérdésnek nyomós és világos megfejtése: Hol laktak régi őseink, és mitsoda vidékekbe' lehet találnunk azoknak ott volt mulatások csalhatatlan jeleit? Ezért ö kész Constancinapollyon által menve, öszve járni Ásiának sok vidékeit, Caspium Tenger környékeit, Muszka Ország részeit, Finniát, 's talám Lapponiát is. Egy szóval el akar ö járni minden hellyeket, a' mellyeknek látogatása őtet ezen felséges kérdésnek világositására, 's megfejthetésire legkissebb reménységet nyújtanak, ő ezen nagy dologra ugy fel áldozta magát, meg vetette a' Szigeti Professorságot 's Papságot, mellyre hivták, és kész sok esztendőkig mind e' fáradságát azon nemes visgálodásra feláldozni, semmi más jutalom reménysége nélkül, hanem csak hogy a'ba a' ki mondhatatlan gyönyörűségbe része lehessen, hogy azt a' nehéz kérdést, mellybe sokan az iro asztalok mellett, némellyek pedig Asiaban is bujdokolva visgálodtak; ö fejthesse meg. Uram segild ötet