Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Stitzl-Tass József: Adalékok az egykori temesvári fogászmesterek történetéhez

ADALÉKOK AZ EGYKORI TEMESVÁRI FOGÁSZMESTEREK TÖRTÉNETÉHEZ írta: STITZ L-T ASS JÓZSEF (Recas, Temesrékás Román Népk.) A múlt század negyvenes éveiben a Temesi Bánság főszékhelyét Temesvárt — amelyet valaki tréfásan „Klein Wien"-nek keresztelt el — számos Pestről és Wienből odavetődött, átutazóban levő fogászmester kereste fel. A Temesvárott ideiglenesen rendelő fogászmesterek munkalehetőségre találtak és évenként, szinte pontosan, tavasszal vagy nyár elején keresték fel a várost. Az első fogászmesterek, az ismert külföldi mintára, napi és heti újságokban hirdettek. A temesvári német nyelvű, 1831 óta létező „Temeschwarer Wochenblatt" (T. W. Blatt) nyitja meg e hirdetések sorát. Hasonló adatokra találhatunk továbbá: a ,,Banater Telegraph" (1851—52), az „Euphrosine" (1851 — 52), a „Temeschwarer Anzeiger" (1849—1852), majd a „Temeschwarer Zeitung" (T. Z.) 1852 óta létező lapok hasábjain A napi vagy heti újságokban leadott orvosi hirdetményeken kívül a reklámnak még egy fajtája volt ismert. A színházak előcsarnokaiban, utcasarkokon, a templomok bejáratánál szétosztott vagy az utcák hirdetőoszlopaira ragasztott röpcédulák is közkedveltek voltak. Ezek a több színű, keskeny, rövid, pár soros, az egyes fogászmesterek megérkezését publikáló sablonos „biletták", a XIX. század negyvenes éveiben a „magister artis dentariae"-k szükséges propagandakellékei közé tartoztak. Tudomásunk van arról, hogy ilyen röpcédulák Temesvárott is szétosztásra kerültek, de mind ez ideig még egyetlen példányhoz sem jutottam. A fogászmesterek közül kiemelkedik a közönség bizalmát élvező, több új találmányával dicsekedő, az alig 25 évet számláló Pfeffermann Péter [1] alakja. Pfeffermann Temesvárott több éven át (1839 —