Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Adattár - Orvostörténeti levelek (Fodor István gyűjtéséből)

I <\ * i I X K 3 N 1 I f M ^ ! H K ! 1 3 H 4 I J <l MA: ^G9A^J ! N A 3 I t J HM ; t U13 VtfA A.Ó0H Itt a' magyarázatját kész akarva kihagyom, minthogy azt, az én kinyomtatandó magyar nyelv mesteremnek elején fogják feltalálni, holott a betekről tanítván, alkalmatosságot veszek magamnak a Scitha betűkről való szólásra, és ezen felülírást megmagyarázom. Azonban, ha valaki azt nálamnál szerentsésebben megmagyarázná; nagy gyönyörűséggel olvasnám. Második grammatica ama híres Molnár Alberté, kinek deák grammatikáját is az iskolában sok esztendeig nagy előmenetellel tanulták. Ez az érdemes tudós hazafi az, a' ki legelőször foglalta a' magyar nyelvet grammatikába, minek utána más deák betűkkel kezdetiének élni a' magyarok. Vagyon ugyan emlékezetes sok íróknak egy régibb magyar grammaticáról is, mellyet 1460. esztendő táján irt volna híres tudós poéta Vitéz János (vagy a' mint ő magát nevezni szerette Janus Pannonius) pétsi püspök. De az úgy eltévedett, hogy senki még rá nem találhatott, a' melly valóban megbetsülendő kints lenne. Homlokirása a' Molnár Albert munkájának ím ez: Novae grammaticae ungaricae, succincta methodo comprehensae, et perspicius exemplis illustratae, libri duo, ad Illustrissimum et Generoissimum Principem ac D. D. Mauritium Juniorem Hassiac Landgravium etc. Auctore Alberto Molnár Szeneiensi. Marpurgi. 1609. Munkáját ajánlotta igen szép beszéden a' Hassiai Landgrófnak. Az egész munka áll 13 árcusból nyolezad formában nyomtatva. Két reclimatiot és tíz coniugátiót állatott lenni. A' syntaxis igen rövid, és majd mi rend sints a' reguláiban. Nagy ditséretire szolgál az ezen írónak; hogy sokkal több jeles tulajdonságait jegyezte fel ezen munkájában anya-nyelvünknek, mint az utána írt Csipkés Komáromi, vagy a' 17, 's 18-ik században írt, és majd megemlítendő íróknak valamellyike. Harmadik grammatica a' Geleijé, mellyet ő illyen homlokírás alatt adott ki) Magyar grammaticátska, avagy az igaz magyar írásban, és szólásban kívántató néhány szükséges observatiok, mellyeket irogatásai, és elmélkedései között egyszer's másszor eszébe szedegetett, megjegyezgetett, és magyar munkáiban, főképen a' titkok titkába követett is, és egyként a' maga írásának és szólásának mentségére, másként pedig a' magyarságon kapkodó elmés ifjúságnak oktattatására, kibotsátott Gelei Katona István, az Erdélyi Orthodoxus püspök, és egyik Fejérvári lelki pásztor. Kinyomtattatott Gyulafejérvárott. Á. D. M. D. C. X. LV.