Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Bencze József: Két utólag előkerült akta a boszorkányperek idejéből

Kenései Andrásnét minémö Mesterséggel rontottad megh akkor midőn Tehene megh romolván annak megh orvoslására a bugyoga korsót a Tűzhöz tette javaslásodbul ? Es mi okra való nézve mondottad néki midőn a bugyoga elpattant, azonnal Sínlődő Beteggé lett, az ura néked könyörögvén, hogy gyéltanád megh mire mondtad, hogy Tüzes teremtette mért megy a kórusba, ha nem tud énekelni? Ha tanétotta maga Attyafia tanétotta, én biza nem tanétottam és nem mondottam mást, hanem minden éneknek nótája vagyon. Hát az átol furott márvány golóbics mire való volt az mell a Ládádba találtatott? Nem de azt mondottad, amidőn a pandúrok megfogattak, hogy ha téged elvisznek áristomra, utánad még hárman jönnek, tehát ki ezek az társaid ? Beszélled el ! Az jó minden fajta nyavala törés ellen és a Tolvaj Méhek ellen és azkénköves mendergő Kü, Bizony én nem mondottam, nékem bizony nincs társam, nincs bizony énnekem senkim. Extradar par me Franciscum Horváth antalati Ilti Comitatus V: Notarium m. p. ítéletet a perben úgy látszik már nem mertek hozni. A levéltár aktában semmi megjegyzés vagy egyéb perirat nincsen, de a helytartótanácsi gyűjteményben ezt a pert is azok közé sorolták, amelyet a Helytartótanács „Boszorkányper Bizottsága" megsemmisített. Valószínű hogy a szegény kis Németh Anna „pórlányt" szabadlábra helyezték. A másik perirat kevésbé érdekes: Schnóbli Júlia németújvári (ma Güssing, Burgenland) 59 éves bábát 1769-ben azzal vádolták, hogy,boszorkánysággal megmérgezi a kezére született gyerekeket, és