Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Bencze József: Két utólag előkerült akta a boszorkányperek idejéből

Iáját és ugyan általad tett ki gyógyulását is. Továbbá mely tudománnyal, és mi okért kínoztad el annyira Taródházi Molnár Feleségét, hogy abbul miattad halála is következett? Mint kísérgetted Polányi Mihály feleségét Kenessey Ilonát más fél héti Gyermek ágyában, nem de Személlyedet elváltoztatván hol ló képében az ablakon bényerétettél, hol fejedet ruhával betakargatván az föllebb vett Asszont jésztegetted, megh rontottad, úgy hogy tíz hétigh Sínlődött mi áttad? Mi okbul hitegetted Kenesey Ilonát, hogy Gyermeke csaló szemét volna, ne gondoljon véle, amint hogy elrontván az Gyermeked meg is holt ? Nem de ugyan Kenesey Ilonát harmadival egész télen hideggel löletted, mely cselekedeted, hogy te mesterséged által lett volna reád fogván nem is tagadtad. Mint rontottad el Publér István Tótthfalusi Jobbágynak (akinek házában laktál) az ökreit, és több Szarvas marháit annyira, hogy az Háznál való kútbul nem ihattak, sőtth mégh az ételétis elvetted el annyira, hogy majd étlenségbe e

l Szárottak? Bizony én nem kínoztam, nem bizony én. Nem sínlődött bizony én miattam, egy óráighis és én bizony nem nyerétettem, sem pedigh az ablakon bé nem néztem. Bizony én nem mondottam, nem rontottam. Bizony én nem lölettem, nem bizony én, haszontalan akár agyarogjon rám, akár ne. De hogy nem ihattak, de hogy nem ehettek.