Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)
Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről - A kórjóslatokról (I., II.) Ford.: Dr. Sattler Jenő
eszik. Továbbá kevésbé fog tévedni az, ki a hasat és az ereket megtapintja, mint aki ezt elmulasztja. Azoknak akik keveset esznek és isznak és egyúttal kimerítő munkát végeznek, azoknak naponta kemény és kevés székletük van. Ha a székelés a harmadik vagy negyedik napon, vagy még hosszabb idő után következik be, akkor ki vannak téve annak, hogy lázt vagy hasmenést kapnak. Mindazok a bélürülések, amelyek nem formáltak, rosszak. Azoknak, akik sokat esznek és emellett sokat is dolgoznak, puha, de amellett formált székletük van, azonban a táplálék felvételének a munkával arányban kell állania. Azoknak, akik igen keveset dolgoznak, ugyanattól a táplálékmennyiségtől gyakori, míg azok, kik sokat dolgoznak addig míg jól érzik magukat és rendszeresen élnek, kevés székük van. ítéletünknél ezeket vegyük figyelembe. A láz nélküli, híg székek, amelyek a hetedik napon vagy korábban megváltoznak, jóindulatúak, ha egyszerre ürülnek és nem ismétlődnek. Ezzel szemben ismétlődő hosszan tartó hasmenések igen rosszak, akár epések, akár nyálkásak, akár nyersek, ha a betegek egyúttal lázasak is. Mindent különböző módon és különböző szerekkel kell kezelnünk [1]. A vizelet mennyiségének a folyadékfelvétellel egyenlő arányban kell állni, a mennyiség állandó legyen, egyszerre ürüljön és valamivel kevésbé sűrűbb legyen, mint az elfogyasztott ital. Hogyha a vizelet hígabb és nagyobb mennyiségű, mint az elfogyasztott ital, ez annak a jele, hogy a beteg nem engedelmeskedett, hanem többet ivott vagy pedig amíg ilyen vizeletet ürít, addig nem egészséges az étrendje. Ha a vizelet részletenként, kis zajjal ürül, akkor ez vagy annak a jele, hogy a betegnek hashajtóra van szüksége [2], vagy a hólyagja beteg. A véres vizelet, ha ritka, láztalan és fájdalmatlan, úgy nem jelent rosszat, sőt a baj végét jelzi. Ezzel szemben veszélyes, ha gyakran lép fel vérvizelés [3], vagy a fent említett tünetek egyike járul hozzá. Azonban mondjuk meg előre azt is, hogy a betegnek a vizelete, ha fájdalommal, lázzal jár, véreset vizel, majd később gennyet tartalmaz, a beteg ily módon fog fájdalmaitól megszabadulni. Sűrű fehér üledékű vizelet az ízületek fájdalmasságát vagy duzzadását jelzi. Minden más üledék azoknál, akik sok mozgást végeznek, hólyagbetegségre utal. Ezeket hamar felismerhetjük nehezen csillapítható fájdalmakról.