Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről

tettek szert; ez a folytonos lovaglás következménye. Ellenben kevésbé szenvednek ebben a szegények, mert azok nem lovagolnak. Úgy kellene, hogy ez a betegség minden más betegséggel szemben isteni eredésű lenne és nem a gazdag és előkelő szittyákat sújtaná kizárólag, hanem mindegyiket különbség nélkül, még inkább azokat, akik kevesebb jóval rendelkeznek és kevesebb áldozatot hoznak, ha az tényleg igaz, hogy az istenek tetszésével találkozik, ha az emberek őket tisztelik és áldozatokat hoznak nekik. Igaz, hogy a gazdagok áldozatokat és áldozati ajándékokat ajánlanak fel vagyonukból az isteneknek, tisztelik azokat, ezzel szemben a szegények ezt ritkábban tehetik, mert nincs miből. Panaszkodnak is, hogy ők ennek következtében kevesebb szerencsében is részesülnek. Ebből az is látszik, hogy a szegényeket sokkal több büntetés éri, mint a gazdagokat. Ahogy már az elején mondottam, ezek a dolgok kizárólag az istenektől származnak, éppen úgy, mint minden más. Mindezek azonban a természeti törvények alapján történnek és ezeket a betegségeket a szittyák nyilvánvalóan a már előbb említett okok következtében kapják meg. Ez így van a többi embereknél is, mert azok, akik elsősorban sokat és gyakran lovagolnak, hosszantartó rheumatikus ízületi megbetegedéseket, csípőfájdalmakat és podagrát kapnak és ezenkívül még a nemi közösülés gyakorlására is alkalmatlanok. Ez a bántalom a szittyáknál sokkal kifejezettebb és az impotencia olyan nagy mértékben van náluk kifejlődve, mint a körülmetélteknél. Azért is, mert a szittyák mindig hosszú és széles medenceövet hordanak, legtöbb idejüket lovon töltik és ennek következtében szeméremtestükhöz nem nyúlnak hozzá és a hideg és fáradtság következtében a szerelmi vágy és a nemi érintkezéshez érzéketlenek. A közeledést meg sem kísérlik, amíg ők meg nem győződtek arról, hogy az érintkezés sikerrel járna. Ennyit a szittya népről. A többi népfajták Európában nagyban különböznek egymástól az évszakok határozott és gyakori változása következtében, főleg nagyságban és alkatilag. Mert itt a nagy hőség, a szigorú tél, a gyakori esőzés, az ezt követő tartós szárazság és a sok szél következtében sokféle és fajta változás áll elő. És az csak természetes, hogy ezen változások következtében az ondófolyadék összetételében is változás áll be és ez az ondófolyadék egy és ugyanannál az embernél sem