Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)
Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről
vannak kitéve, halállal néznek szembe és asszonyt, gyermeket, barátot otthon kell hagyniuk. Még ha vakmerő hőstetteket is visznek véghez, az uralkodójuk hatalmasabb és nagyobb lesz, de ők maguk a veszélyt és a halált aratják le. Ehhez még az is hozzájárul, hogy ezek a bátor emberek kényszerítve vannak az országot elhagyni, mert inkább csendes hajlamúak és a háborúskodást elhanyagolják; ugyanis minél bátrabb és merészebb természetű valaki, annál inkább kényszerül a törvényeknek ellenszegülni. Legjobb bizonyítékát Ázsiában abban látjuk, hogy azok a görögök és külföldiek, akik nem korlátolt uralom alatt élnek, hanem saját egyéni törvényeik szerint, és munkájuk gyümölcsét saját maguk élvezik, mindenki felett a legbátrabbak és leginkább kedvelik a háborút. Önakaratukból teszik ki magukat a veszélyeknek, bátorságukért ők kapják a jutalmat, ugyanúgy, mint gyávaságukért a büntetést. Egyébiránt a királyok uralma alatt levő ázsiaiak között is vannak bátrabbak és gyávábbak. Az ok, mint már említettem, a változatos évszakokban keresendő. Európában létezik egy nép, mely a Maeotis ingoványnál lakik, nagyban különbözik a többi népektől és sauromates névre hallgat [12]. A nők lovagolnak, nyíllal lőnek, lóhátról dárdát dobnak, háborút viselnek és mindezt addig, amíg a szüzek társadalmában élnek. Ebből a társadalomból csak akkor lépnek ki, ha már három ellenséget legyőztek. Férjükkel sem élnek addig együtt, míg a kötelező törvény által előírt áldozatokat meg nem hozták. Azok, akik már férjet választottak, nem kötelezhetők arra, hogy továbbra is lovagoljanak, hacsak általános háború erre nem kényszeríti őket. A jobb mellük hiányzik; mivel az anyák a fiatal leánygyermekük jobb mellére egy kiformált megtüzesített rézlapot helyeznek, és úgy kiégetik, hogy az többé nem nő meg. Ezáltal minden izomerő a jobb vállra és karra tevődik át. A többi szittyák, kik egymáshoz nagyon hasonlítanak, úgy viselkednek, mint az egyiptomiak, kivéve, hogy míg az előbbiek a nagy melegtől, az utóbbiak a nagy hidegtől szenvednek. Az úgynevezett szittya pusztaság síkságon fekszik, ahol sok mezőséget, kevés fát és elég sok vizet találunk. Nagy folyók vizei folynak ide. Ezen a síkságon élnek a szittyák; nomádoknak nevezik őket, mert nem házakban, hanem kocsikban laknak, melyek kisebb formája négy, a nagyobb hat kerékkel rendelkezik [13].