Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Dr. Bencze József: Nedeliczi Váli Mihály

NEDILICZI VÁLI MIHÁLY írta: DR. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) V

ály (vagy Vályi) Mihályról, a XVIII. században élő orvosról kívánunk megemlékezni és a róla eddig megjelent orvostörténeti adatokat részben helyesbíteni, másrészt egész új adatokkal szolgálni. Ezekhez kutatásaink és gyűjtésünk révén jutottunk. Nediliczi (vagy Nedliczi) Vályi Mihályról az első feljegyzést Weszprémi Istvánnál, az első magyar orvostörténésznél találjuk Succinta medicorum Hungáriáé biogr., IV-ben. Meglepő az, hogy míg Weszprémi István általában röviden, de jól összefoglalva jellemzi nagy munkájában a felsorolt orvosokat, addig Vályi Mihályról feltűnően hosszan, és a Weszpréminél megszokott tárgyilagosság helyett, szinte patetikusan és bőségesen emlékezik meg. Weszprémi István adatait majdnem szó szerint vette át MagyaryKossa azzal a különbséggel, hogy ő csupán néhány sort szentelt Vályi Mihálynak. Weszprémi István Vályi Mihályról szóló feljegyzéseit ezzel a gúnyos mottóval kezdi: „Vergilius, Bucol, Eclog. IX.... Argutos inter strepit anser olores. — Magyarul: „Éneklő hattyúk között gágog a liba." Már ezzel is igyekszik Vályi Mihályt gúnyosan kisebbíteni. Hosszú szövegének jellegzetesebb részeit közöljük. „Wali (Mihály) Magyarország híres kontár orvosa. Sajnos, az ilyenféle embereket sohasem nélkülözi hazánk. Nemcsak a származása homályos, hanem neveltetése is, sőt elemi ismeretek nélkül felnövekedett és az emberek közé került. Közben pedig kiváló kitüntetéseket kapott, sőt nagy gazdagsággal elhalmozva élt. Hogy elölről kezdjük: volt egy szász eredetű nagynénje, akit a falusi nép mint gyógyítót emlegetett.