Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Dr. Vörös Márton: Egy járvány tanulságai

kezesükre. A jelenségeknek egykori leírása, a halálozásnak a középkori járványokra emlékeztető magas aránya azonban megközelíthető megállapításokat megenged. A járvány pathomechanismusa Európa-szerte azonos volt. Még a szövődményjárulékok esetében is, amely a letalitás kialakulásának egyik tényezője volt. A megbetegedések nagy számából arra is következtethetünk, hogy a betegség contagiositási, járványon kívüli 2o% normál aránya erősen felemelkedett. Ezt bizonyítja az immunitási mechanizmus csökkenése. Mint Magyarországon, Európában is, előzőleg a járvány enyhébb lefolyása jelentkezett. Ez készítette elő a második exploziós kitörést, amelyben szerepe lehetett az enyhe előjátékban rendkívül megszaporodott bacillusgazdáknak. Feltehetően az avirulens állapot is lecsökkent. A nagy járványban ezeknek nagyobb szerepe volt, mint a kontaktfertőzésnek. A típust illetően a járvány első szakasza „mitis" volt, és a második szakaszban lépett fel a „gravis" típus. Klinikai képlete faucialispharyngealis típusú, a megmaradt feljegyzések szerint a lepedék helyéből, a tonsillaris oedemából, a jellemző bűzös diphtherias szagból és sok esetben a nasopharinx megbetegedését követő serosus orrváladékból következtetve. Az első évnek, 1892-nek országos járványadatai 1893 január végén már a szakemberek rendelkezésére állottak. A védelem szempontjából fontos statisztikai adatokat azonban nem a kormányzat, és nem a közegészségügyi körök sürgették és gyűjtötték össze, hanem a Magyar Hírlap napilap szerkesztőgárdája, ahol felhívással fordultak a helyi főorvosi hatóságokhoz, hogy küldjék meg a járványra vonatkozó adatokat a szerkesztőségnek. A hírlapi felszólítás az akkori központi egészségvédelmi hatóságok szaklelkiismeretének egyik elszomorító emléke. A hírlapi felszólításra 25 törvényhatóság küldötte be az adatokat, amelyeknek általános értékelésében — elég, ha csak Baranyára gondolunk — óvatosnak kell lennünk. Több megye őszintén azzal válaszolt a felhívásra, hogy az orvos nélküli tájegységek pusztításait nem ismerve, valótlan adatokkal nem akarnak operálni. Voltak, akik téves adatokat közöltek. Legtöbb törvényhatóság a nem hivatalos akció kiszolgálásának megtorlásától tartva nem is válaszolt. Tény, hogy Baranya volt a legsúlyosabb helyzetben a példátlanul magas, 8o% fölötti arányával. Volt ugyan törvény