Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 32. (Budapest, 1964)

Palla Ákos: A soproni ispotály gondnokának 1586. évi elszámolásáról

A SOPRONI ISPOTÁLY GONDNOKÁNAK 158 6. ÉVI ELSZÁMOLÁSÁRÓL írta: PALLA ÁKOS (Budapest) A

XVI. század Magyarországának arcára a török terjeszkedés, a végvári harcok, a reformáció, az ellenreformáció, az életet is feláldozó hősiesség és ennek példátlanul felfokozott ellentéte, a szolgai megalkuvás, a feudális anarchia és az ellenhatás, a népi védekezések nyomják rá bélyegüket. A töröktől mentes országrészek élete, ilyen vonások nélkül, de ezektől befolyásolva, a mindennapi élettel szemben vagy mellette álmodja gazdasági és politikai terveiket. A török elleni védőbástyaszerepet mi sem jellemzi jobban, mint az udvari haditanács egyik véleménye, amikor megállapítják, hogy „ha Magyarországot elveszítjük, megszabadításunk és védelmünk német parasztjainkra háramlana, akkor szabadulásunk sokkal hosszasabb lesz'\ Ebben az időben e részeken a mindenkori vesztes személye nem volt vitás: az csak a magyar paraszt lehetett. Az adófizető ország a Dunántúl és a Felvidék volt. A XVI. század közepén a kincstár jövedelme évi 4 — 600000 forintra volt tehető. A források: a bányák, a pénzverés, a harmincad vámok, a kincstári birtokok jövedelme és a szokványos rendkívüli adók voltak. Jellemző, hogy a Habsburgok mintegy évi kétmillió forintos bevétele mellett a magyarországi hadikiadások 3 — 800000 forint között ingadoznak, így azután teljes egészében felemésztik a magyarországi jövedelmet. A század közepén, 1550 táján a közigazgatás költségei az összekiadások öt és fél százalékát is alig érik el. Ekkor már észre-