Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 32. (Budapest, 1964)

Dr. Szegő László: A növények által okozott dermatosisok ismeretének története

titis bullosa-esetet ismertetnek Archangelica officinalistól. Touton szerint az említett gyomnövényeken kívül még számos fajta okozhat bőrgyulladást, mint pl. a Dictamnus-fajták (ezerjófű), Polygoniumok (keserűfű), Sedum acre (varjúháj), Conium maculatum (bürök), Ferula communis (husángkoró) stb. D) Gyógyfüvek, gyógy- és méregnövények E csoport nem egységes, számos növényfajta tartozik ide. A spe­ciális gyógy- és méreghatáson kívül dermatosisokat is okozhatnak, miután hatóanygaik egy része bőrizgató lehet. Röviden szeretném e növényeket is érinteni. A nadragulya (Atropa belladonna) erysipelashoz, napégéshez hasonló tüneteket okozhat (Lewin [164]). Urticariát ritkán okoz, ezzel szemben ekzema vagy hólyagos, pustulosus dermatitis gya­koribb (Makintosh [169]). A chrysarobint az Andira areobábol állítják elő, mely papulo-vesiculo-pustulosus exanthemák (Trous­seau [290]) és súlyos vese-laesiók oka lehet (Müller [179]). A Carica papaya (dinnyefa) nedve akut dermatitist okozhat (Cheznut [230]), a gyümölcs evése a bőrt sárgára színeheti (Heinemann [34]). A chinafa (Cinchona Calisaya) pora allergenként hathat. Külső alkalmazásra először Thibierge [289] látott tőle ekzemát és urticariát. Hazánkban Szabó [276] im. adott Solvochin inj. után hatalmas necrosist ész­lelt. A kámforja (Chinnamonum Camphora) aethericus olaja egy­aránt okozhat urticariát (Lambri [154]), scarlatiniform exanthemát (Falkenstein [67), dermatitist (Kuznitzky [151]), valamint acneiform elváltozásokat (O' Donovan [57]). A boroszlán (Daphne Gnidium et Mezereum) cantharidinhez hasonló hatású, ,,mezerein"-t és ,,mezereinsav-hydrid"-et tartal­maz: hólyaghúzó; fekély, pustula, ekzema keletkezhet súlyos általá­nos tünetek kíséretében (Lewin [164]). A maszlagos redőszirom (Datura strammonium) scar lat vagy rube­ola-szerű exantheákat okozhat, míg belsőleg szedve, a belladonná­hoz hasonló tünetek jöhetnek létre (Lewin [164], /. C. White). A boróka (Juniperus sabina) olaja hólyaghúzó, közel áll a terpen­tinhez (Crocker [41]).

Next

/
Thumbnails
Contents