Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 32. (Budapest, 1964)

Müller, Reinhold F. G.: Az ősi indiai seborvosok hétcsoportos betegségfelosztása. — Kritikai ismertetés

(8) Minden bajnak szél, epe és nyál a gyökere ismertetőjelkei, látványuk, hatásuk és keletkezésük fajtája miatt, ahogyan egészen rossz alakban kifejlődtek, minden oldalról kialakulva, mint sattva, rajas és tamás (8) tűnnek fel; úgy, teljesen rossz alakban kifejlődve minden oldalról kialakulva, hogy fel ne tűnjenek keletkeznek szél, epe és nyál. Betegségi hibák (dosa), forgalmi (?) fokozatok (dhátu) és szemét ( mala) összetalálkozása miatt helyeik különlegességét elő­idéző alkalmak között kicserélődés áll fenn. A bennük levő, nagyon rontó hibaként jelentkeznek a forgalmi (?) fokozatokban: az a baj, amely nedvből keletkezik, az amely vérből keletkezik, az amely hús­ból keletkezik, az amely zsírból keletkezik, az amely csontból kelet­kezik, az amely velőből keletkezik és az amely magból keletke­zik <9>. (9) Az evésnél vannak a következők: ellenszenv, utálat (az ételnek az emésztésnél), szét nem fövése, angamarda („reuma"), jvára („láz"), hrllása („szívdobogás") (io), trptigauravahrt („emésztésnél nehézséget okozó"), pánduroga („halványság és sárgaság") (n) märgoparodha („seeking check" „megszüntetés keresése"), kärkya („lefogyás"), vairasya („rossz íz"), ahgasäda („a tagok kimerült­sége"), időelőtti ráncok és ősz haj látása által előidézettek, bajok, amelyeket a nedv hibái (dosa) idéztek elő. A vér hibái által elő­idézettek kustha („lepra"), visarpa („sömör"), pldaká („dudorok"), masaka („bőrbetegség"), nílika („fekete foltok"), tilakälaka („sötét anyajegyek"), nyaccha („májfolt"), vyanga („barna foltok"), in­dralupta („kopaszság"), plíhavidradhi („léptályog"), gulma („az altest megdagadása"), vátasonita („szélvér"), arsas („aranyér"), arbuda („skrofulozus daganatok"), angamarda („tagok elpusztu­lása"), asrgdara („túlságos menstruáció"), raktapitta („vérepe"), ilyenek még a fövés a végbélnyílásban, szájban vagy vizelőtagban. A hús hibájából keletkezettek azok, amelyeket előidéznek adhi­mámsa („daganat"), arbuda, arsas, adhijihvá („daganat a nyelv fölött"), upajihva („nyálmirigyciszta"), upakusa („foghúsgyulla­dás"), galamndika („dagadt mandulák"), alajl („kinövések, dudo­rok"), mamsasamghata („hús megduzzadása"), osthaprakopa („ajkak betegsége"), galaganda („nyakdudor"), galamälä („golyva"). A zsír hibái által keletkeztek, amelyeket előidéztek granthi („csomók"), vrddhi („lágyéksérv"), galaganda, arbuda, zsírból keletkezett

Next

/
Thumbnails
Contents