Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Donáth István: A közegészségügyi viszonyok a Kiskunságban

a rendelkezés, aki a vérhasos beteggel foglalkozik, az ilyennek kell megfürödnie, a nyálát is ki kell köpnie, a beteg vegyen langyos fürdőt, a fehérneműjét pedig ecetes vízzel kell kimosni. Még azt is olvashatjuk, hogy az ilyen beteg igyon herbateát, valamint fehér mályvagyökér és ánizsmag főzetet. Mindezekben igen célszerű, mégis az ókorinál alig magasabb fokú intézkedésekkel van dolgunk. (Hiv. lev. XIII. k. 434. old.) Ezek az intézkedések nemigen árthattak, ha nem is sokat használtak a már bekövetkezett megbetegedésekben, de preventív hatásuk jelentős, csökkentette a ragály terjedését. Nyilván ennek a tömegpusztító, 1785-ös járványnak utórezgéseként olvassuk a „Bíró Uraimék" 1789-es rendeletét, amely hangsúlyozza, hogy különösen több gyermekes családoknál milyen veszélyt jelent a túlzsúfoltság. Az egy szobában lakók, ahol még ráadásul ritkán is szellőztetnek, kapják el leggyorsabban egymástól a betegségeket. (Hiv. lev. XVI. k. 48. old.) Persze a korabeli lakásproblémák gazdasági természetűek, s bár nem ilyen élesen, de ma is megoldatlanok világszerte. Mégis az a szomorú, hogy az orvosnak kötelessége az ablakok nyitvatartásáról, azok létezéséről és nagyságáról meggyőződni. Fényt vet ez a lakosság elmaradottságára és passzivitására. A napfény, a levegő és a tisztálkodás, amelyre később egy egész orvosi iskola épül, lekicsinylett tényezők a nép körében, komolyabban veszik a javasasszonyok kétes értékű kotyvalékait. Bizonyára az egyoldalúság, vitaminszegény táplálkozás és a túlzott húsfogyasztás okozta az 1803-ban. majd 1822-ben is fellépett skorbut járványt, amely egyébként tipikus hajósbetegség. Itt is, sajnálatosan, „eső után köpenyeg" módjára, már a járvány lezajlása után jelenik meg számtalan figyelmeztetés és leirat „Bíró Uraimék" jegyzőkönyveiben, amelyek adják a tanácsokat, hogy hagymát és fokhagymát kell enni, az ablakokat és ajtókat be kell mázolni, savanyú káposztát és friss gyümölcsöket kell fogyasztani, kerülve a zsíros, sós és romlott ételeket. Az íny rothadása ellen pedig használ a timsós, ecetes víz, esetleg mézzel keverve, és jó borokat vagy tormás sört kell fogyasztani. Sokat kell mozogni a friss levegőn. (Itt jegyzem meg, hogy nyilván ezért volt orvosi feladat a rossz ború