Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Donáth István: A közegészségügyi viszonyok a Kiskunságban

okmányaikat megvizsgálták, és a kuruzslástól eltiltották őket. (1817. IX. 14. Hiv. lev. 223—24. old.) Sajnos nemegyszer halálos áldozatokat követel a kuruzslás. Az 1820-as évekből olvasunk egy esetet, hogy kuruzslók áldozata lett Szabó Terézia nevű kisleány Félegyházán, akit Begyik Ilona úgy kezelt, hogy higanyos kenőccsel kenegette a sebét, amely elmérgesedett és a beteg meghalt. íme ismétlődik a veszélyes cinóber-kúra. A kuruzsló hallhatott másféle betegségekről, amelyek esetében ez a gyógymód bevált. Mivel a diagnózishoz szaktudás kell, így a félig tanult kuruzsló is gyilkolt. Itt vetem fel a kérdést, hogy helyes volt-e az a rendelkezés, amely szerint igen veszélyes vegyi anyagokat szabadon, boltban lehetett kapni, mert így olcsóbb . . . így rendelkezett egy Jászberényben, 1825. május 1-én kiadott rendelkezés. (Hiv. lev. XXVI. k. 694. old.) Vonatkozott ez a következő anyagokra: büdöskő, salétrom, sósav, vitriol stb. ugyanakkor, amikor más vonalon szigorú ellenőrzés alatt állottak az orvosok és gyógyszerészek gyógyszerkészletei, és a mérgeket el kellett különíteniük az egyéb orvosságoktól! Tragikusan járt bizonyos Urbán Julianna, jászberényi csizmadia ifjú 17 éves hitvese, s Bendő András 22 éves jászdózsai lakos, akiket veszett kutya harapott meg; a veszettség 9 hónap után ütött ki rajtuk, és a harmadik napra ezután meghaltak. A rendelkezés ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kuruzslók ellen szigorú büntetéssel fel kell lépni. Mégis, az igazságnak tartozunk azzal, hogy megjegyezzük: ebben az 1830. évben — a feljegyzés 1830. I. 8-i keletű (Hiv. lev. XXVII. k. 571. old.) — hivatásos orvos is aligha menthette volna meg őket, mert a veszettség kórokozóját az 1822-ben született Pasteur fedezte fel jóval később. Addig bizony általában halállal végződtek az ilyen esetek. Hogy pedig csak egyénileg lehetett ebben a korban a kuruzslókat elbírálni és működésüket értékelni, álljon itt két, egymással látszólag ellentétes rendelkezés: Két személy folyamodott a Tanácshoz, egyik Pék János seborvos, aki 1824-ben kérte Jász-Szentgyörgyön, hogy ismerjék