Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története
olajkutatás folyamán előtört 48 C°-os kénes, szénsavas vizet, amelynek bevezetése a városba máris megtörtént. Valóban találóan állapította meg dr. Schulhof Ödön kandidátus: „ . . . ezek a vizek előnyösen egészíthetik ki az eddig használatban levő termális vizeket és nagyobb távlati tervekben ezeket is számításba kell okvetlen venni.". Mint láttuk: több mint félezer esztendőt ível át az egri fürdők múltja, a XV. század elejéről a XX. század második felébe. A fürdő történetén jellemző vonásként húzódik végig, mint egyik legjellemzőbb sajátsága: az egri termálvíz gyógy tényezőként való használatának a tudata. Mintegy 200 esztendeje munkálkodnak orvosok és polgárok, liberális haladó városatyák és újságírók, felszabadulásunk óta pedig maga a nép, hogy a naponta 11—12 000 m :i , magas rádiumemanáció-tartalmú meleg gyógyvíz teljes egészében a gyógyítást szolgálja! Szeretnénk hinni, hogy az egri termálvizű fürdők érdekes és változatos történetére — az illetékes egészségügyi és tanácsi szervek jelenleg is folyó akciója eredményeként — egy korszerű gyógyfürdőintézet létesítésével kerül rá a korona. IRODALOM 1. Andreas Baccius Elpidianus: De Thermis. Venetiis. 1571. 2. Balogh György—Zétényi Endre: Az egri fürdők története. Heves megyei füzetek. 5. sz. Az egri melegvizek keletkezése, élővilága, a fürdő története, úszósportja, gyógyhatása. Eger. 1955. 3. dr. Baradlay János és Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet története. I. kötet. Budapest. 1930. 4. Barcsay Amant Zoltán: Eger vár és város ábrázolásai. (1567— 1900) 5. Antonio de Bonfini: De rege Mathia. Rerum Ungaricarum decades a libro IX. decadis III. usque ad librum VIII. decadis IV. Magyar fordításban: Mátyás király. Tíz könyv a Magyar Történelemből. Budapest. 1959. 6. Breznay Imre: Eger múltjából. I. kötet. Eger. 1926. — Függelékében: Bárány Géza: Az egri fürdők. 7. Breznay Imre: Egri orvosi egyetem. Eger. 1942.