Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története

kori „Török" illetve „Rác Fürdő" melletti tónak megfelelően,, az 1856-ban kialakított első uszoda helyén, annak bővítése révén létesült. A munka során a város legjobbjaiban — melyek érdekes és jellemző módon mindig a leghaladóbb erők voltak — erjedtek a termékeny gondolatok: miként lehetne Egerből végre „fürdővárost" csinálni?! Frank Tivadar városi tanácsnok lelkes munkája eredménye lett az is, hogy végre 1927-ben a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium a fürdő bizonyos medencéinek forrásait „gyógyvíz" jelleggel ruházta fel — rendkívül magas rádiumemanáció-tartalmuk révén. Az „Egri Városfejlesztő RT." el is készítette az egri gyógyfürdők még mai szemmel mérten is kifogástalan terveit. 1925-ben, a nagy tervek időszakában, így írt az „Eger" c. lap: „... Hét esztendő szilvesztere egy fürdővárostól fog már búcsúzni...". Sajnos, nem egészen így történt ... Frank Tivadarnak, a városi fürdőügyek lelkes motorjának szinte naponta meg kellett küzdenie a hadállásaikat még erősen tartó konzervatív hatalmasságokkal. Vitathatatlan, hogy az egri fürdő modern korbeli fejlesztése Frank Tivadar érdeme. Valóban megérdemli ez a bátor, harcos és haladó szellemű férfiú, hogy meghajtsuk előtte az elismerés zászlaját! Franknak csak hosszú, szívós harc árán sikerült például elérnie, hogy végre 1933-ban a megépített szabadtéri fürdőmedencét megnyissák férfiak és nők előtt vegyesen. Hogy milyen erők bújtak meg a fürdőfejlesztést gátló személyiségek mögött, plasztikusan illusztrálja Kriston Endre püspök kirohanása egy 1933-as képviselőtestületi ülésen: „ ... Eger elsősorban iskolaváros és sokkal nagyobb kárt jelent, ha a szülők, akik eddig a konzervatív erkölcsű városba hozták gyermekeiket, elmennek, mintha az összes szállodák tömve vannak . . . Ez az ügy a katolikus erkölcs ügye ...". Páratlan szellemességgel ecsetelte a fürdőfejlesztés körüli világnézeti szintre tolt harcot az egri származású, de európaivá érett nagynevű írónk. Remenyik Zsigmond: ,».... Felfordult volna a világ, mint ahogy fel is fordult félig később, amikor a város forradalmibb lelkületű polgárai