Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története

tathatták ki, hiszen nem ismerték. A teljesség kedvéért meg­jegyzem, hogy az „indifferens hévíz" elnevezés a XX. század­ban is használatos, és például az egri termák első modern vegy­elemzője, dr. Weszelszky Gyula is így emlegeti szakvélemé­nyében. Terápiai vonatkozásai miatt érdemes meghallgatni dr. Wach­tel Dávid helytartósági egészségügyi előadónak Sopronban, 1859-ben német nyelven megjelent művének megjegyzéseit: „ . . . az egri orvosok állítása szerint hasznosnak mutatkozik az emésztés rendellenességeinél, ha azok böfögéssel és gyomor­égéssel járnak, az altesti bántalmaknál, az altest ereinek pan­gásánál, a máj duzzadásainál és kemény édeseinél, az aranyeres bántalmaknál, köszvénynél és reumatizmusnál, köbántalmak­nál, aktív vérzésnél, idült bőrkiütésnél. . . merevség és fáj­dalom ellen, ha azok csonttörések után maradtak vissza . ..". Wachtel doktor is kiemeli a források rendkívüli vízhozamát, vízbőségét: „ . . . 24 óra alatt nem kevesebb, mint 354.240 akót adnak . . .". A megállapítás valóban helyes, mert mai vélemény szerint is a napi vízhozam átlagosan 11—-12 000 köbmétert tesz ki. Török József doktornak ,,A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdőintézetei" című. 1859-ben Debrecenben megjelent orvosi munkája érdekesen magyarázza a „vegyileg közönyös hévvizek", így az egri gyógyhatását is: „ . . . 1. Izga­tólag hatnak a bőr munkásságára (tevékenységére), előmoz­dítják a bőrbeni nedvkeringést, a fölszívódást, s izgatják a körületi idegrendszert. 2. Üdítőleg hatnak az egész szervezetre, javítják a nedvkeringést, élesztik és erősítik az idegrendszer munkásságát s aként oly kóralakokban, amelyek lehangolt idegmunkásságban gyökereznek . . .". Míg Lengyel Dániel az egri források vizét ,,... a gasteini, pfäffersi, különösen azonban a wildbadi mellé sorolható"-nak mondja, addig Török József szerint „ . .. közelebb állnak wild­badi (Würtenberg), a híres schlangenbadi (Nassau hercegség), a neuhausi (Stíriában) és a landecki (Sziléziában) gyógyvizek­hez . ..". Az egri gyógyfürdő a XIX. század első két harmadában áll „pályafutása" csúcspontján! Az ekkor felfelé ívelő fürdőkul-

Next

/
Thumbnails
Contents