Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története

majdnem ugyanazok, mint a budai vizeké, csak nem hatnak olyan erősen. A kiütést szintén elmulasztják, de gyógyító hatásuk lassabban jelentkezik.". Bár nem írt róla, de a meglehetős pontos felvilágosítást minden bizonnyal egy városi orvostól kaphatta. Egyébként a derék cári tiszt beszámolójából értesülünk a fürdő áráról, amire vonatkozóan addig adat nem került elő. „Két fürdőt vettem, egy forintot fizettem érte összesen" — írta. Tehát 1810-ben egy-egy fürdő ára a tükörfürdőszobákban 50 krajcár volt. A XIX. század első felében végre igazi gazdája akadt az egri gyógyfürdőnek, Pyrker László érsek személyében. Egerbe kerülte után, 1829—30-ban rendbe hozatta és alaposan bővítette, és zömében mai formájára alakíttatta ki a fürdő épületét. A nagyarányú építkezés során hat új fürdőszobát létesítettek kádakkal, hideg és meleg vizű zuhanyokkal, a kor gényének megfelelő berendezéssel. A ma is meglevő nagy, török eredetű nyolcszögletű medencét mai formájában beboltozták és válaszfalakkal — a gazdaságosabb kihasználhatóság céljából — négy „Extra-Bad"-ra osztották, sőt az Eszterházy-féle egyik tükörfürdő is megosztásra került. Tehát hét ,,

Extra-Bad", azaz tükörfürdő szolgálta a vendégek szükségletét. Az érsek építkezéseinek rugóit keresve kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy abban fontos szerepet játszhatott az a körülmény is, hogy maga is beteges ember volt, ki sokat járt külföldi fürdőkbe (pl. Karlsbadba), és így kellően tudta értékelni a gyógyfürdők jelentőségét. Igen jelentős, hogy Pyrker nevezte ki az első egri fürdőorvost is, Fejes Mihály „megyei tiszteletbeli physicus" személyében! Fejes doktor egyik első teendője volt, hogy hivatala elfoglalása után haladéktalanul, 1839-ben, mintegy 90 oldal terjedelemben, magyar és német nyelvű kötetben ismertette a gyógyfürdőt és a város idegenforgalmi jelentőségű vonatkozásait. Az értékes és hasznos munka címe: „Az egri fürdők orvosi és helyleírási tekintetben". Az első egri fürdőorvos, mint gyakorló egri orvos, saját és helybeli kollégái tapasztalatai alapján, hosszasan tárgyalta a