Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Sugár István: Az egri gyógyfürdő és fürdőkultúra története

az is, hogy ezen gyógyvíz rendszeres fölhasználására is ők nyújtották az első alkalmat." Hol állott az első egri fürdő? — merül fel az igen lényeges és valóban érdekes kérdés. Sokan, sokféleképpen gondolták a kérdést megközelíteni, alapjában azonban csak úgynevezett spekulatív módszerrel. A tárgyilagos, egzakt levéltári kutatás azonban ezt a kérdést is megnyugtató bizonyossággal eldöntötte. Vitathatatlanul megállapítható, hogy az 1440-es évek első egri fürdője, fürdőháza, a mai gyógyfürdő épületének megfelelően,, talán éppen annak helyén állott. A fürdő jó karban tartásáról, tatarozásáról is vannak adataink. Bakócz Tamás egri püspök 1495-ben — a fennmaradt számadáskönyv tanúbizonysága szerint — javíttatta a „melegvíz épületét" és tetőzetét, 9 forint értékben. Abból a tényből, hogy az épület javítását ekkor már a püspök pénztárából fizették, joggal arra következtethetünk, hogy a karthauziak egri vagyonának püspöki kézbe csúszásával az egri fürdő is püspöki vagyonná lett, és az is maradt egészen 1914-ig. Hogy a fürdőház tartarozására is sort kerítettek, vitathatatlanná teszi annak fontosságát és jelentőségét már ebben a korban. Mint igen lényeges körülményt, még csak azt kívánom megemlíteni, hogy ebben a korszakban működő fürdőink elsősorban a gyógyítás szolgálatában állottak. Az egri hévizeknek mint gyógytényezőnek a szerepe tehát mindjárt annak bölcsőjénél döntő jelentőséggel bírt. E reneszánsz korból az olaszországi modenai Hyppolit-féle levéltár iratai értékes adatokat őriztek meg részünkre. A kutatás során megállapítottam, hogy az egri vár gyalogos katonáinak hidegvizes fürdőzése e korban szokásos volt. Az egri püspökség gazdasági kormányzójának kiadási számadásaiból tudjuk, hogy pl. 1507-ben a katonák fürdési költségeire 25 dénárt utaltak ki a katonák kezeihez. Fürdőház vagy fürdőszoba létezéséről a várban azonban nem tudunk, noha az akkor készült leltárak az épületeket a legnagyobb részletességgel sorolták fel. Kétségtelen tehát, hogy a már leírt meleg vizű fürdőt használták pl. 1508 telén is, amikor Egerben járt az olasz származású Estei Hyppolit egri püs-