Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Dr. Spielmann József: Szotyori József (1767—1833)
1826. 85. old.) „Diététika" c. művében, miután közli, hogy az első himlőoltást Jenner 1796. május 14-én végezte, hozzáfűzi: „Ha vágynak az emberi nemnek hálaadottsági ünnepnapjai: ugy a május 14-ke megérdemli, hogy egy legyen azok közül. Ha vágynak szobákat ékesítő képek: a vakczina s Jenner Képei méltán ilyenek." (Szotyori J.: Diététika, 53. old.) 22. Szotyori József: „A hólyagos himlő és vakczina", Tud. Gyűjt. 1826, 85—86. old. 23. Váradi Sámuel: „A tehénhimlő avagy a vakczina", Bécs. 1802. 104. old. 24. Váradi Sámuel: Id. mű 217. old. 25. Szotyori József: „A hólyagos himlő és vakczina", 91. old. 26. Szotyori József: „Diététika", 55. old. 27. Szotyori József: „A hólyagos himlő és a vakczina", 96. old. 28. Szotyori József: Id. mű 98. old. 29. Szotyori József: Id. mű 98. old. 30. Szotyori József: „A hólyagos himlő és vakczina", Tud. Gyűjt. 1826, 91. old. 31. Szotyori József: „Valódi himlők védhimlők után", Orvosi Tár,, 1831. II. k. 48. old. 32. Szotyori József: „Diététika" 53. old. 33. A „Katékhéta" c. műben érdekes felvilágosítást, illetve helyesbítést találunk a variolizáció hazai történetéről. Váradi Sámueltől származik az a hibás állítás, hogy 1796-ban Mátyus István marosvásárhelyi orvos három gyermekét variolizálta. Ezt a téves közlést azóta számos orvostörténeti munka kritikátlanul átvette. Szotyori anélkül, hogy barátja Váradi Sámuel nevét említené, helyesbíti annak állítását: „Az pedig, hogy Erdélyben ki és mikor oltott légyen legelébb hólyagos himlőt, nem lehetett megtudni: hanem bizonyos, hogy Marosvásárhelyt néha dr. Mátyus Máté és nem dr. Mátyus István, kinek gyermekei nem voltak, oltott legelébb két lányaiba, mely is bizonyíttatik ilyettén protokulumuval szórói-szóra 1796-ban május hónapja 26-án oltódott be a hólyagos himlő: Mátyus Ágnesbe (ma Gáti Gáborné) és Annába (ma Dézsi Gáborné)". (Szotyori J.: „Katékhéta", 80. old.) — Itt tudjuk meg azt is, hogy magát Szotyorit is variolizálták gyerekkorában. 34. Dr. Lenghel: „Date nouä pentru istoria variolei, variolizárii sí vaccinárii in Ardeal". Clujul Medical, 1933. Extras, 7. pag. 35. Nyulas Ferenc: „Kolozsvári tehénhimlő", 1802. 9. old. 36. M. Neustädter: „Über die Kuchpochenimpfung" 1803. 23. old.