Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Spielmann József: Szotyori József (1767—1833)

méli, hogy az egészséges élet szabályainak ismertetésével hozzájárulhat népe egészségügyi viszonyainak megjavításához. A felvilágosító orvosok hite őszinte. Felfogásuk azonban zsákutcába vezet. Semmiféle egészségügyi nevelő könyvecske nem képes egymagában a visszamaradott egészségügyi állapotokat és az azokat szülő — kizsákmányolásra alapozott — társadalmi viszonyokat megváltoztatni. A felvilágosodás orvosaira is érvényes Engels megállapítása: az ész birodalmába vetett hit nem más, mint a burzsoázia idealizált uralma". Szotyori József ennek az áramlatnak egyik képviselője. „Diététikájá"-ban az éppen kibontakozó egészségtan alapelveit összegezi széleskörű tapasztalatai alapján, a ,,Katekhetá"-ban pedig az előbbi munka egyes tételeit kommentálja. Mindkét mű kötőszövete a felvilágosodásba vetett hit. Jellemző, hogy a i.,Diététiká"-nak — azaz egy felekezeti iskolai tankönyvnek — bevezetőjében Szotyori azt hangoztatja, hogy nem az eredendő bűnben: „nem az Ádám elesésében annyira, mint a dietetikai rendszabályok be nem tartásában kell már ma az emberi élet rövidségének és a test fájdalmainak is okát keresni" [55]. A mű alapcélja: megtanítani az ifjúságot a helyes életmódra. Az „élet-hosszabbító" rendszabályok pedig: a „test épségének és szépségének" megőrzése, az élet és egészség fenntartása, a betegségek és a balesetek elleni védekezés. Megismerésükhöz „tapasztalat"-tal és „józan okosság"-gal juthatunk el. A tapasztalat révén felismerjük, hogy a betegségek nagy százaléka környezetünktől — „a körülöttünk levő dolgok"-tól függ, a tudomány pedig megtanít felhasználni mindazt, ami egészségünkre hasznos, és távol tartani azt, ami káros. Szotyori egészségügyi felfogásának alapja az antik orvostudomány ,,6 tényezője". A levegő, az étel és ital, a mozgás és nyugalom, az álom, az emésztés és a „szenvedőség" (panthema). Döntő szerepet tulajdonít az átöröklésnek és az egyéni hajlamnak. Élettani és kortani felfogása humoralista. Ebbe a felfogásba építi be mindazt, amit a tudomány új adataiból helytállónak tart. Erről a talajról bírálja kora divatos — többnyire idealista — nézeteit. Brown ,.,irritábilitás-elméleté"-ről