Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)
mélyebbre ható romboló és újra építő volt a darwinizmus hatása a psychológiában. Mert, Uraim, ha az emberi test örökével az állatvilágból emelkedett ki, akkor szükségképpen meg kell szűnni a lélek privilegizálásának is, amelyet anthropocentrikus tévelygéseinkben évezredeken át hirdettünk. Az ember lelki működése csakis az állat lelki funkcióiból emelkedhetett mai tökélyére. De meg kell szűnnie annak a gyermekesen naiv hitnek is, amely a lélek fogalmában — a vallástól és occultizmustól sokszorosan támogatva — sokaknál még ma is az individualizációt sejti. Ha teljesen elhibázott is Haeckel álláspontja, aki az ember lelki működéseinek legbonyolultabb jait: az akaratot, az érzelmet, az öntudatot keresi az élet határát jelző egysejtű lényekben, az viszont kétségtelen a darwinizmus értelmében, hogy a lelki működés az élő szervezet valamely elemi funkciójának kialakulása egy, e célra külön berendezett szervben, az idegrendszerben. A lelki élet tehát az idegrendszer működése s mint ilyen meg fog nyílni a kísérleti élettan módszereinek." Későbben ilyenfajta gondolatokkal nem foglalkozott, és megnyilatkozásai mindinkább távolodtak mindattól, ami az ellenforradalmi rendszer ideológiáját alapjában sértette volna. A határozottan darwinistának nevezhető orvosok közül kiemelkedik Pólya Jenő (1870—1945). Az egyik legnagyobb magyar sebész életére és sorsára jellemzően nyomta rá bélyegét az ellenforradalom kora. Ezt a kiváló orvost, a haladó gondolkodású embert, akit több külföldi egyetem hívott meg, kczkórházban dolgoztatták, egyetemi tanszéket nem adtak nekis végül 75 éves korában a Horthy-fasizmus gyilkolta meg. 1914-ben az egyetemi rk. tanári címet kapta érdemei elismeréséül. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején elvállalta átmenetileg az egyik sebészeti klinika vezetését, amely vezető nélkül maradt. Az ellenforradalom győzelme után ezért a lépésért PóZyónak keservesen kellett fizetnie. Évekig tartó hajszát folytattak ellene, meghurcolták, megalázták. A főváros végül is feddéssel igazolta. Pólyát az üldözések elkeserítették. Minden nyilvános szerepléstől visszavonult, még orvosi cikkeit is külföldön közöltette. 18» 275