Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

tói lett, még pedig majomi anyától. Az ember tehát, az élettudomány időn és téren egyaránt áthatoló, éles megvilágításában, valóban „self made man", mert saját fejlődéstörténeti küzdelmei, testének az idők folyamán beállott vér szintváltozásokhoz való alkalmazkodása nyomán fakadt működésváltozásai, vagyis fiziológiai és alaktani módosulásai révén lett a Föld Urává. Mindehhez pedig saját erejéből jutott, a benne rejlő és az életkörülmények által kiváltott és irányított plazmatikus életpotenciálnak az önfenntartás és a fajfenntartás jegyében lezajlott életaktivitássá való válása útján. Elbizakodottság és elvakult gőg, üresfejűség lenne, ha meg akarnók tagadni szerénysorsú rokonainkat és őseinket." A haladó gondolkodású Apáthyk, Entzek és Fejérvárik hangját azonban túlharsogta az a propaganda, amelynek egyik vezérszónoka az egykor olyan világos szavú, darwinizmust hirdető Méhely Lajos vált. Hiszen a biologizáló fajvédő politikai irányzatot Horthyék nemcsak hogy nem akadályozták, de még segítettek is. A továbbiakban láthatjuk, hová vezetett ez a vonal. Méhely pálfordulása, mint láttuk, már 1915-ben írt cikkében megcsillan, de igazában 1919—20-ban, a Természettudományi Társulat választmányi ülésein kezd kibontakozni, ahol szorozatosan a Társulat kiváló tagjait támadja meg és denunciálja: Köve síig ethy tői, Radótól kezdve Zimmermannig, Ágostonig, Moesz Gusztávig és Szabó Zoltánig, llosvay Lajosnak, Szily Kálmánnak, Lóczy Lajosnak és a választmány túlnyomó részének köszönhető, hogy Méhely és egy-két társa áskálódását elhárították, a fenti személyeket választmányi tagságuktól nem engedték megfosztani, és még csak „rosszalásukat" sem voltak hajlandók velük szemben kifejezni „a kommunizmussal való rokonszenvezés" miatt. Méhely azonban ennél még jóval tovább ment, s már 1922-ben mondott akadémiai beszédében, írásaiban, cikkeiben, előadásaiban a magyar fasizmus egyik jellegzetes és veszélyes alakjává züllött. íme Méhely Lajos egyetemi tanár egyik tudományos állásfoglalása, adjunktusa tolmácsolásában: (Méhely L.: Az okszerű népesedési politika élettani alapjai. A vércsoportok jelentősége a házasságban. 17 Orvostörténeti közlemények 257