Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

„Az elméleti tanítás részletes megvitatását másokra bízva, csak egyes kirívó hiányokra hívom fel a figyelmet. Nélkülözöm a mai orvosképzésben a biológiai általános ismeretek legalább olymérvű tanítását, amilyenre ma minden művelt embernek, de főleg az orvosnak szüksége van. Sehol sem tanítják a leszármazástant, az összehasonlító bonctant, sehol a kísérleti biológia forradalmat jelentő tényeit. Pedig a természettudományi ismeretek lényegesen hozzájárulnának ahhoz, hogy orvosainkban megerősítsék az előítéletektől mentes világfelfogást, ismeretek tanítása a bonctan, élettan, fejlődéstan tananyagával egyesíthető." Ferenczi tehát nemcsak szűken szakmai, de világnézeti képzés céljából is fontosnak tartja a reformot. Érdekes gondolatmenetet tisztáz — bizonyos zavarosság mellett is — Reusz Frigyes szemináriumi megnyitó előadása (1919. ápr. 26.), mely „Az ideológiai hatás és ideológiai érvényesülés mint fundamentális különbség az ember és állat között" címen jelent meg (1919. ápr. 26.). Reusz úgy véli, hogy törekedtek a faji sajátságok eredetének, az ember és állat képességei közötti különbségnek a megmagyarázására, mégis: „ . . . Mindezek a megoldások azért nem érték el a kérdés lényegét, mert a megállapításoknak kiinduló pontja nem az élőlények legfundamentálisabb sajátsága, a fajfenntartási funkció volt".* „Ez a fundamentum az az emberi sajátság, mely a fajra gya* „Az élő szervezeteknek másik alapvető funkciója, az önfenntartási funkció, a fajfenntartás mellett csak alárendelt jelentőségű és tulajdonképpen ennek szolgálatában álló. Mindkettő egy és ugyanazon alapjelenség két különböző irányban történő megnyilvánulásának tekinthető, ha a csíraplazma continuitásának fényéből indulunk ki. Míg a társadalomban élő állat fajának fenntartásában ép úgy mint a többi állatok, csak közvetlen fizikai hatás kifejtése által (mint utódok nemzése, táplálása, védelme, eleség gyűjtése, fészek építése stb.) vehet részt, addig az ember magasfokú szellemi fejlődése által arra is van képesítve, hogy fajának sorsára hely és idő szempontjából úgyszólván korlátlan, messzemenő, közvetett hatást tudjon kifejteni."