Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)
jelentéktelen hasonlóságokra, amelyet közöttük testi felépítés és szellemi képességek tekintetében megfigyelhetünk (itt nem beszélek a hasonló szokásokról), nyilván hasonló tulajdonságokkal felruházott ősöktől örökölték őket." Darwin munkáiban nem találjuk azt a barbár nézetet, hogy a létért való küzdelem az emberek között, a modern társadalomban helyes), szükségszerű dolog lenne. Véleménye szerint „A civilizáció magas fokán álló nemzetek esetében a haladás csak alárendelt mértékben függ a természetes kiválasztástól." (Az ember származása, 196. old.) Egyes kiváló magyar orvosok, mint láttuk, ha nem is olyan mértékben, mint a későbbiekben, nemegyszer beletévedtek a szociáldarwinista szemléletbe, bár általában távolról sem azzal a törekvéssel, hogy igazolják az imperialista bűnöket, hanem inkább bizonyos rezignációval tételezik fel a létért való küzdelem létezését az emberi társadalomban is. A biológia alapvető problémáinak ez a bonyolultsága, a darwinizmus továbbfejlesztésének helyes és helytelen tendenciái érvényesülnek a magyar tudományos és társadalmi életben is. A fenti nagy zárójelek után, amelyek között Darwinról és Méhelyről beszéltünk, most térjünk vissza Apáthyhoz. Megállapíthatjuk, hogy Apáthy igen haladó módon foglal állást akár egyik, akár másik kérdésben cikkében, amely a Természettudományi Közlöny 1918. január 1-i számában jelent meg „A fajegészségtan köre és feladata" címen. A háborúval kapcsolatban Apáthy így ír: „A háború előtt a társadalmi erkölcs uralmát még sokkal közelebbi időben véltem elérhetőnek mint ma. A 2 éves világháborúnak egyik legszörnyűbb eddigi eredménye a társadalmi erkölcs minden előfeltételének csaknem teljes megsemmisítése a magyar társadalomban, avagy mondjuk helyesebben és őszintébben abban az emberhalmazatban, amely Magyarország területén ma még él." „A háború nem egy hazugságról lerántotta a leplet, s nem egy várakozást csúfolt meg, melyet hozzá fűztek. A háború nagy általánosságban sokkal rosszabbá, léhábbá, önzővé, anya-