Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

Kifejtette, hogy a hitélet mindenkinek legbensőbb magánügye, illetőleg családi ügye, a vallásoktatás is az, s ebben nincsen semmi támadás a vallás ellen, mint ahogyan nincs támadás az állami anyakönyv vezetésben. (Tudjuk^ hogy a valóságban egyház és állam között azért igen éles harc folyt, és a megoldás, amelyet a polgári ateizmus követelt, nem volt kedvező az egyház számára.) De látta az érdekellentéteket, és ki is fejezte a továbbiak során: „Persze nem lehet meggyőzni azokat, akikre nézve az iskolai vallásoktatás és a felekezeti iskola hatalmi kérdés. Bizonyos, hogy fegyvert adnak ki a kezükből, ha lemondanak róla." Ilyen határozottan és egyértelműen foglal állást, és ebből természettudományos állásfoglalása is kiderül: „Nos tehát, mivel én a magyar nemzeti továbbfejlődés érdekében föltétlenül megkövetelem, hogy Magyarországon a közoktatást nyilvánossági joggal csakis a Magyar Állam végezhesse és magyar állampolgárok pénzéből, a Magyar Állam anyagi erejével csakis állami iskola legyen felállítható, fenntartható és támogatható, az előadottak szerint józanul gondolkodva csak azoknak pártjára állhatok, akik azt kívánják, hogy iskola, mely magának nyilvánossági jogot követel, hivatalosan ne foglalkozzék vallásoktatással." Apáthy egy másik területen is határozottan darwinistának bizonyult. Ahhoz, hogy Apáthy érdemeit kellően értékelhessük, megszakítjuk munkásságának ismertetését, és rámutatunk a magyarországi antidarwinista, fajüldöző ideológia „tudományos" gyökereire. Csaknem egyidőben „A fajok eredeté"-nek megjelenésével, 1853—55-ben adták ki Gobineau könyvét „Essai sur l'inégalité des races humaines". Ettől kezdve, a gyarmatosítás és a nemzetiségi elnyomás igazolására egymás után születtek a hasonló elméletek. Hazánkban ez az irányzat írásban csak a XX. század elején jelentkezett és a Tanácsköztársaság leverése után az ellenforradalmi rendszer alatt erősödött meg. Első és legtekintélyesebb képviselője ennek az irányzatnak Méhely Lajos volt, aki egyébként nagy darwinista múlttal rendelkezett. Egyik legjelentősebb ilyen munkájával, „A földi kutyák fajai származás- és rendszertani te-