Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

készen állt mindaz — mondja Gottschalk —, ami Hitler fajirtó teremtette meg éppen ezáltal az árják csodálatos népét" stb. Maycraft 1895-ben a gyermekhalandóságban kedvező mozzanatot lát a faji tökéletesedésre, és a tuberkulózis bacillusban: „a fajtánk barátját látja, mert csak a legyengült személyeket támadja meg." A létért való harc tőkés és militarista értelmezése a „mindenki mindenki ellen" eszmét hintette el, örök természeti törvényként, megváltoztathatatlan végzetszerűségként állítva be az egyének, a nemzetek- az osztályok közötti ellentéteket. Az erőszakos, véres „megoldásokat", a természetes kiválasztódást magasabb rendű és titokzatos hatalmak eszközeként kívánták bemutatni, mely az emberiségből egy „elitet" (értsd a legerőszakosabb, legravaszabb és leglelkiismeretlenebb emberek csoportját) emeli a magasba, míg a dolgozók szürkének és értelmetlennek feltüntetett tömegei a „felsőbbrendű emberek" akaratának gépies végrehajtói vagy halálba menetelő katonái. E súlyos kérdések egyik töprengő, de egyben legaktívabb kutatója a század első évtizedeinek legkiemelkedőbb tudományos és közéleti alakja, Apáthy István volt, az idegrendszer felépítésében,, a neurofibrillumok világhírű kutatója, a nemzeti függetlenségi mozgalom egyik vezetője, Károlyi Mihály harcostársa. 1863-ban született, kolozsvári egyetemi tanár volt, három ízben a természettudományi kar dékánja, 1903—1904ben rektor. A Függetlenségi Pártban, a szabadkőművesek között jelentős szerepe volt. Egyik vezéralakja a Társadalomtudományos Társulatnak. 1918. október 31-én a Kolozsvári Nemzeti Tanács elnöke, december 7-től Kelet-Magyarország főkormánybiztosa. 1919 januárjában Szebenbe megy, és tárgyalásokat kezd a román kormánnyal, a román burzsoázia azonban lefogatja, lázadás és felségsértés címén börtönbe veti. Az ítéletet későbben a bukaresti katonai főtörvényszék megsemmisíti. Apáthy 1920 augusztusában, testben-lélekben megviselve Budapestre kerül. A Horthy-rendszer mellőzi. Alig akad olyan akadémikus, aki temetésén, 1922. szeptember 27-én, a hivatalos gyászbeszédet elmondja. Apáthy izzó, harcos egyéniségében különböző nézetek keve-