Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

tökéletesednek? Akkor a majom emberré lesz? Rosszul járna a jelenlegi életkör között, mert nem tudna ugrálni sat... Nem találunk semmi szilárd támaszt, melyből a jelen időszakbeli fajokat a múltbeliekből tökéletesedés utján következetesen származtatnunk lehetne, hanem fel kell vennünk, hogy az előbbiek az utóbbiakból önállóan keletkeztek. Ez a genezis álláspontja, melyet Darwin meg nem ingatott." Évek telnek el, míg a darwinizmus hazánkban tudományos hitelt és fémjelzést kap. Ezt a tudományos megalapozást orvosok végzik el, akik közül Margó Tivadar a darwini tanok első magyar tudományos propagátora és alkalmazója. Entz Géza mondotta róla: „Margó már akkor csatlakozott Darwinhoz, amikor a természettudósok nagy része még habozott s jobbnak látta egyelőre tartózkodó állást foglalni az uj tannal szemben." Margó (1816—1896) szegény szerb pap fia volt, akinek forradalmi gondolkodása Margóra és sorsára rányomta bélyegét. Margó maga 1848-ban honvédorvos volt. A forradalom leverése után apját egy időre az új épületbe zárták, s Margó egész életében megbízhatatlan embernek számított. Nem is kaphatott tanszéket Budapesten, a kolozsvári orvossebészi tanszéket is csak 44 éves korában adták neki. Jellemző egész szemléletére az a beszéd, amelyet 1862-ben, kolozsvári tanévnyitó előadásán tartott: „Tudományos állattan alatt azt a magasra törekvő tudományt értjük, mely minden eddig ismert állatot, a legparányibb ázalagtól kezdve egész az emberig átvizsgál és tanulmányoz, nemcsak külalakra és belszerkezetre, hanem annak fejlődésére, élettani működésére és rendeltetésére nézve is •—• szem előtt tartva mindig a tudomány magasztos célját, mely nem egyéb, mint a sokféle alakok és szervezetek, a változás és gyakran lényegtelen jelenségek közt kilesni az állandót, a törvényt, az egységet." „Legforróbb kívánságom az állattant és összehasonlító bonctant ugy adni elő hallgatóimnak, hogy úgyszólván átmeneti hidat képezzen a bonctan és élettan között, s alapkövet az egész orvosi tudománynak." Margó világosan látta, hogy tudományt csak filozófiailag