Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

Magyar darwinisták a XIX. században 1859 októberében egy londoni könyvkereskedésben egy nap alatt szétkapkodták „A fajok eredete" c. művet, azt a könyvet, amely az élő természettel foglalkozó tudományok történetének egyik legfontosabb állomása. Ezer mérföldre onnan, egy kis országban tíz év múlt el attól a szomorú naptól kezdve, amikor az osztrák császár és a cár fojtogató hatalma véget vetett a „magyar szabadságnak". A politikai, társadalmi élet akkor még csak pislákol. De a haladó gondolkodás benne él az emberekben, az értelmiség legjobbjaiban. Ez teszi, hogy amikor Bécs és Európa sok híres professzora igazságtalanul elveti Semmelweis tanát a gyermekágyi láz okának magyarázatáról és megelőzéséről, a magyar orvosok befogadják Semmelweis tanítását. A forradalmi gondolkodás továbbizzása teszi lehetővé azt is, hogy Darwin tanai hazánkban termékenyebb talajra hullanak színrelépésük idején, mint sok más országban. A magyar orvosok kiválóságainak emberi és tudományos magatartására jellemző az, hogy a Magyar Természettudományi Társulat — amely a szabadságharc leverése után másfél évig nem ülésezhetett, s utána is csak igen lassan, nehezen tért magához az 50-es évek súlyos rendőrterrorjában —, 218 tagja között ott van Semmelweis, Balogh Kálmán, Jendrássik Jenő, Margó Tivadar. Kiváló orvosunk, az Orvosi Hetilap szerkesztője és alapítója, Markusovszky ebben a súlyos időszakban is kiállt az igazság mellett. Túlment azon a határon, hogy a természettudományos gondolkodás helyességét és szükségességét egyszerűen kifejtse, hanem Semmelweis tanának védelmében még azokat az erőket is leleplezi, melyek szembefordultak a materialista tudományos tanítással, és politikai okokból akadályozzák érvényesülését (Orvosi Hetilap 1861. 10—12—14. szám). „A Semmelweis tanár fölfedezte tény becsét és azon gondolatmenet józan voltát, mely őt annak nyomába vezette, még inkább fogjuk méltányolni, ha meggondoljuk, hogy a bálványozott genius epidemicusnak akkor mert hadatüzenni, amidőn annak »ködös, homályos** fogalma alá minden ismeretlen