Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Spielmann József: Szotyori József (1767—1833)

Valószínű, hogy e kitételével Szotyori József az enyedi kollégiumban végzett „deák-osztályokra" utal. Ismeretes ugyanis, hogy a marosvásárhelyi „litteraria commissio" 1769-ben rendszeres tantervet dolgozott ki a marosvásárhelyi, a kolozsvári és a nagyenyedi református kollégiumok számára, s azt nemsokára az udvarhelyi iskola is alkalmazta. Eszerint a kilencéves oktatás utolsó három éve, a már említett „deák-osztályok" főiskolai jellegűek voltak. Más tantárgyak mellett mindenekelőtt teológiai és filozófiai ismereteket oktattak. Az orvosi és „chirurgusi" címet 1800. november 19-én szerzi meg, érett emberként, 33 éves korában. Éppen ezért fel kell vetnünk annak lehetőségét, hogy Szotyori József egyetemi tanulmányait — valószínűleg anyagi nehézségei miatt — megszakításokkal végezte. Emellett szólna az a tény, hogy „Katékhéta" című művében maga említi, hogy 1793-ban és 1795-ben — tehát feltételezhető diákévei alatt — egyes erdélyi gyógyfürdőkön „mulatott" főurak kísérőjeként. A Bécsben töltött tanulmányi évek eszmevilágát is alakították. Itt találkozik a racionalizmus az orvosi felvilágosodás eszméivel, megismeri a jenneri himlőoltást, s lelkes híve marad egész életén át. Orvosi oklevelének megszerzése után közvetlenül, 1801. ápr. 21-én Marosvásárhelyen telepedik le. Élete végéig itt folytat orvosi gyakorlatot. Már az első évben alkalmazza a jenneri himlőoltást, és híveket igyekszik toborozni a marosvásárhelyi polgári kórház felállításához. Kedvelt elképzelése azonban csak 1812-ben válik valóra. Több mint három évtizedes marosvásárhelyi munkássága során, a kórház igazgatásán, végül 1824—'1831-ig kórházi orvosi munkáján kívül Szotyori József említésre méltó irodalmi tevékenységet is fejtett ki. 1826-ban a pesti „Tudományos Gyűjtemény"-ben, 1831-ben pedig az ..Orvosi Tár"-ban közli dolgozatát a himlőoltásról [7]. 1830-ban a Református Főkonzisztórium megbízásából egészségügyi kézikönyvet ír „Diététikai rövid Kátékhézis" címen. Iskolai tankönyvnek szánja „a városi alsó és falusi oskolák számára". Egy évre rá, a Kolozsváron nyomtatott könyvecske